Pozitív hatása van az engedménnyel, miszerint nyelvvizsga nélkül is át lehet venni a diplomát. Akik most kerülnek be a felsőoktatásba, már tanultak olyan idegen nyelvet, ami a végzettségükhöz szükséges, így nem lesz sok úgynevezett beragadt diploma – írja a Magyar Hírlap.
Teljes körű szakmai jogosultságot és magasabb bért egyaránt nyerhetnek azok a munkavállalók, akik az egyszeri nyelvvizsgamentességnek köszönhetően kézhez kapták diplomájukat. A munkáltatók is nyerhetnek, hiszen egyes területeken mérséklődhet a munkaerőhiány – nyilatkozta a lapnak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Mintegy 100 ezer fő diplomája ragadt benn Magyarországon 1996 óta azért, mert a hallgató elvégezte ugyan a felsőfokú képzést, de nyelvvizsga bizonyítvány hiányában nem vehette azt át.Szalai Piroska szerint ez a hiányzó nyelvvizsga a legtöbb szakon egy középfokú nyelvvizsgát takar valamilyen világnyelvből. Főként a 35-45 évesek számára vált egyre elérhetetlenebbé a diploma kézhezvétele, akik már tíz-húsz éve végeztek. Ők szinte mind aktív foglalkoztatottak a munkaerőpiacon, de csak olyan munkákat jogosultak elvégezni, amihez nem előírás a felsőfokú végzettség. Azzal viszont, hogy most mindannyian kézhez kapják oklevelüket, megnyílnak előttük az eddig elzárt lehetőségek, ezért ez az egyszeri nyelvvizsgamentesség mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak segítséget jelent a szakértő szerint. Az egyszeri nyelvvizsgamentességgel mintegy 100 ezer új végzettségű munkavállaló jelenik meg a munkaerőpiacon. Az unió 2010-ben megfogalmazott egy olyan célt, miszerint a 30–35 éves korcsoportban a diplomások aránya érje el a negyven százalékot 2020-ra, amihez mintegy tízszázalékos növekedést kell teljesíteni tíz év alatt, mivel a tagállamok átlaga 2010-ben 32,5 százalék volt. Mi ekkor 26,1 százalékon álltunk, 2019-re 33,4 százalékra javultunk, míg az EU-átlag tavaly elérte a célértéket. A fokozott figyelemmel kísért 30–34 éves korúak közül 2000-ben hazánkban 96 ezren voltak diplomások, 2019-ben pedig 202 ezren. A moratórium hatására valószínű, hogy itt is elérjük az uniós átlagot – magyarázta a szakértő. Szalai Piroska szerint nem fognak tömegesen beragadni a diplomák a jövőben, mert most már a 2000-es években született hallgatók járnak egyetemre, akik már kisgyermekkorukban az iskolán kívül is jóval többet találkoztak idegen nyelvekkel, és ma már nem számít különlegességnek, ha egy gimnáziumban a diákok az érettségi mellett nyelvvizsgát is tesznek.
Forrás: Magyar Hírlap, origo.hu
