A gyors fellendülés helyett stagnálás, bizonytalanság tapasztalható a magyar munkaerőpiacon. Miután a bizalom egy tempósabb fellendülésben megcsappant, a cégek inkább határozott idejű szerződéseket kötnek a munkavállalókkal.
A gazdasági stagnálás és a növekvő munkaerőköltségek egyre látványosabban alakítják át a munkaerőpiac működését. A vállalatok mozgástere szűkül, miközben emelkedik a munkanélküliség, ezért ismét erősödhet az érdeklődés a rugalmasabb, határozott idejű foglalkoztatás iránt – amely azonban mindkét fél számára új kockázatokat hozhat. Az elmúlt évek válságai és a tartós gazdasági stagnálás hatása immár egyértelműen megjelent a magyar munkaerőpiacon is.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2026 februárjában a munkanélküliségi ráta megközelítette az 5 százalékot, ami a 2010-es évek közepe óta nem látott szintet jelent. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma évtizedes mélypontra csökkent. Bár márciusban valamelyest kedvezőbb adatok érkeztek, az összkép továbbra sem tekinthető pozitívnak – írja a HVG. A foglalkoztatotti létszám csökkenését részben a demográfiai folyamatok magyarázzák: csökken az ország lakossága, így szűkül a munkaképes korú népesség is. A statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy ez önmagában nem indokolja a visszaesést. A munkanélküliségi ráta emelkedése arra utal, hogy a vállalkozások munkaerőigénye is mérséklődik, vagyis gyengül a gazdaság munkahelyteremtő képessége.
A bérek továbbra is gyorsan nőnek: a bruttó átlagkereset éves alapon közel 10 százalékkal emelkedik. A nettó keresetek ennél is nagyobb ütemben nőttek, részben a családi adókedvezmények bővítése és a többgyermekes nők adómentességének kiterjesztése miatt. Ez azonban nem csökkenti a vállalatok terheit. A cégek egy olyan gazdasági környezetben szembesülnek növekvő bérköltségekkel, ahol gyakorlatilag nincs gazdasági növekedés, az árbevétel pedig sok esetben stagnál. A HVG szerint a korábban jellemző munkaerő-tartalékolás – amikor a cégek a nehéz helyzet ellenére sem építettek le – egyre nehezebben fenntartható.
A munkaerőpiaci adatok arra utalnak, hogy a vállalkozások mozgástere kezd kimerülni, és gyengül a bizalom egy rövid távú gazdasági fellendülésben. A kilátásokat tovább ronthatják a nemzetközi kockázatok is: az amerikai–iráni konfliktus nyomán kialakuló energiapiaci bizonytalanság újabb költségsokkot hozhat a gazdaság számára. Újra előtérbe kerülhet a határozott idejű foglalkoztatás. A vállalatok alkalmazkodási stratégiájaként ismét növekedhet az atipikus foglalkoztatási formák, különösen a határozott idejű szerződések szerepe. A KSH adatai alapján a határozott idejű foglalkoztatás aránya 2015-ben közel 10 százalékon tetőzött, majd folyamatosan csökkent, és 2025-re 4 százalékra mérséklődött a 15–64 éves foglalkoztatottak körében.
A konstrukció előnye a munkáltató számára, hogy a munkaviszony a meghatározott időpontban automatikusan megszűnik, ugyanakkor legfeljebb öt évig tartható fenn, és az ismételt szerződéskötésekre már szigorúbb munkavállaló-védelmi szabályok vonatkoznak. Pontos szerződésfeltételek nélkül nőhet a jogvita kockázata. A határozott idő nemcsak konkrét dátumot jelenthet: a munkaviszony megszűnése köthető például egy projekt lezárásához vagy egy helyettesített munkavállaló visszatéréséhez is.
A HVG kiemeli, hogy a megszűnés feltételeit egyértelműen kell meghatározni. A túl általános megfogalmazások – például „projekt lezárása” – könnyen jogvitákhoz vezethetnek. Bár a konstrukció rugalmasnak tűnik, a felmondás lehetőségei korlátozottabbak. A munkáltató csak elháríthatatlan külső ok, felszámolás vagy bizonyítható alkalmassági probléma esetén élhet felmondással. Indoklás nélküli azonnali megszüntetés esetén a munkavállalót akár 12 havi távolléti díj is megilletheti, vagy a hátralévő időszak teljes bére. A munkavállaló számára a határozott idejű szerződés elsősorban akkor előnyös, ha nem kíván hosszú távra elköteleződni; idő előtti kilépésre azonban csak súlyos érdeksérelem esetén van lehetőség.
Forrás: hrportal.hu
