Az új járuléktörvény hatásai

Tisztább helyzetet teremtett a július elsejével életbe lépett járuléktörvény. A jelenlegi nyugdíjjárulék (tíz százalék), a természetbeni (négy százalék) és a pénzbeli (három százalék) egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék (másfél százalék) olvadt össze.

Szabó Roland, a PwC Magyarország adótanácsadás üzletágának vezető menedzsere elmondta: az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék. A változás következtében a megbízási jogviszonyban dolgozók és az őstermelők járulékfizetése valamelyest emelkedett – hiszen eddig ők nem fizettek másfél százalékos munkaerőpiaci járulékot –, azonban mostantól jogosultak álláskeresési ellátásokra. Mindazonáltal a tízszázalékos nyugdíjjárulék továbbra is nevesítve lesz az új jogszabályban, egyes ellátások után ugyanis továbbra is csak ez a mérték lesz fizetendő (például gyermekgondozási díj, ápolási díj).Kedvező változás a nagycsaládos adózóknak, hogy amíg a másfél százalékos munkaerőpiaci járadékból nem volt levonható a családi kedvezmény személyi jövedelemadóban nem érvényesített része, addig mostantól a teljes 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető a családi járulékkedvezmény – mutatott rá a szakértő. Július elsejével egy járulékalap-minimumot is bevezettek a munkaviszonyban foglalkoztatott vonatkozásában, azaz a járulékot minden hónapban legalább a minimálbér harminc százaléka után kell megfizetni, abban az esetben is, ha a jövedelem ezt a szintet nem éri el. Ezzel együtt bizonyos esetekben nem kell majd alkalmazni ezt a szabályt (például a gyermekgondozási díjban részesülőknél), illetve azon napokra, amikor a munkavállaló például táppénzben részesül, vagy a biztosítás nem egész hónapban áll fent. Az összevont járulékok kedvező változást hoztak a társas és az egyéni vállalkozók számára, ők ugyanis eddig minimum a minimálbér 150 százaléka után kellett hogy megfizessék az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, mostantól viszont egységesen a minimálbér után kell ezt megtenniük. A nyugdíjasok munkaerőpiacon maradását ösztönözve teljesen járulékmentesen dolgozhatnak, függetlenül attól, hogy ezt milyen formában teszik. Szabó Roland emlékeztetett, a járulékmentesség csupán a munkaviszonyban állókra terjedt ki. Így jövő nyártól a nyugdíjasok esetében megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén sem kell járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást fizetni. Szigorítás lépett viszont életbe azokra vonatkozóan, akiket jelenleg nem foglalkoztatnak, és más okból sem jogosultak ellátásokra. Ide elsősorban a hosszabb távon nem dolgozó, nem nyugdíjas és anyasági ellátásokban nem részesülő felnőttek tartoznak – mutatott rá a szakértő.

Forrás: magyarhirlap.hu

További cikkek

Kevés nyugdíjas dolgozikKevés nyugdíjas dolgozik

Egyre kevesebb nyugdíjas dolgozik, miközben csúcson van a foglalkoztatottak száma-ezt mutatják a statisztikai adatok.  Az egyre csak súlyosbodó munkaerőhiányt a kormány részben a rendelkezésre álló munkaerőtartalék segítségével szeretné megoldani. Ide