A fosszilis tüzelőanyagok iparágában 2,7 millió munkahely szűnhet meg a következő években, illetve 0,3 millió álláshely tűnhet el az energiatermelés területéről is – vagyis a nettó új munkahelyek számát tekintve az energiatermelés a harmadik helyen áll. A globális energiaátállás várhatóan 13.3 millió új munkahelyet teremt 2030-ig.
A legnagyobb munkaerő-piaci hatást pedig az infrastruktúra modernizációja, vagyis a hatékonyság növelése jelenti majd. Ez a terület 3,2 millió új álláshelyet teremthet, megelőzve a második helyen (megosztva) álló autóipart és energiatermelést – utóbbiak 2,6-2,6 millió új munkahelyet hozhatnak létre. Ez a három terület pedig így a teljes szám nagyjából 75 százalékát adja, vagyis ez a három szektor adhatja az új munkahelyek tekintélyes részét. Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok iparágában 2,7 millió munkahely szűnhet meg a következő években, illetve 0,3 millió álláshely tűnhet el az energiatermelés területéről is – vagyis a nettó új munkahelyek számát tekintve az energiatermelés a harmadik helyen áll. A legnagyobb veszteséget az olaj-és gázipar szenvedheti el, 2.1 millió megszűnő munkahellyel, míg a szénipar területén 0.6 millió álláshely tűnhet el. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a számítások csak a 2021-ig bejelentett vállalásokon alapulnak. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) például úgy számolt, hogy egy teljes, nettó nullás károsanyag-kibocsátásra történő energiaátállás ennél sokkal nagyobb átalakulást hozna a globális munkaerőpiacon. A szervezet úgy kalkulál, hogy ebben az esetben a nettó új álláshelyek száma elérné a 22.7 milliót is.Bármelyik forgatókönyv is valósul meg 2030-ig, az világos, hogy a tiszta energia növekvő népszerűsége komoly átrendeződéseket okoz majd nemcsak a világ energiatermelésében, de a munkaerőpiacon is.
Forrás: origo.hu