Hatéves átmeneti időszakot terveznek a nyugdíjrendszer átalakításához, amelynek része a nők negyven év utáni nyugdíjazásának a megváltoztatása is. Szigorítást terveznek ezen a területen.
Régóta szúrja a férfiak szemét, hogy a nők bizonyos feltételekkel előbb mehetnek nyugdíjba. Most lehet, hogy elérik végül, amit akartak. A jelenlegi nyugdíjas generáció legidősebb tagjainak sokáig elég volt a nők esetében 55, a férfiaknál 60 éves nyugdíjkorhatár előtt 10 évet dolgozni a nyugdíjért. Később a nyugdíjkorhatár egységes lett, már nem vette figyelembe a nők egyéb terheit és élettani nehézségeit. Aztán ez az egységes korhatár is szépen csúszni kezdett felfelé, míg elérte a mostani 65 évet. Ebbe a helyzetbe lépett be a Nők40, ami ugyan szigorú feltételekkel, de lehetővé tette, hogy 60 éves kor körül kiszállhassanak a nők a munka világából, ha már amúgy sem akarja senki alkalmazni őket.
Most a nők nyugdíjkedvezményét komolyan felülvizsgálhatják, és a helyére egy olyan rendszer jöhet, ami egyszerre hangzik ijesztően és logikusan is: a rugalmas nyugdíjkorhatár. Ez nem a megszokott finomhangolás, hanem egy teljesen új logika, aminek a lényege, hogy a korábbi kilépésnek a jelenleginél is súlyosabb ára lenne. A közgazdászok egy része ugyanis a merev szabályok helyett egy rugalmasabb modellt javasol, amiben nem csak a nők, hanem a férfiak is dönthetnének a korábbi visszavonulásról, de nem ingyen. Aki a hivatalos korhatár előtt lépne ki, az alacsonyabb nyugdíjat kapna, míg azok, akik tovább húzzák az igát, bónuszban részesülnének – írta az Economx.
A javaslatok szerint a változás egy körülbelül hatéves átmeneti időszak során zajlana le, amelynek részeként az előrehozott nyugdíj alsó korhatárát 62 évig is le lehetne vinni, de bevezetnének egy százalékos levonást az előrehozott évekért cserébe. És itt jön a legérzékenyebb pont: maga a Nők40. A szakértői felvetések szerint elkerülhetetlen a kedvezmény szigorítása is. Felmerült például a legalább 40 év jogosultsági időt jelentő feltétel fokozatos emelése akár 43 évre, sőt, egy enyhe levonás bevezetése is bizonyos esetekben. A dolog pikantériája, hogy a kedvezmény nem mindig jelent egyértelmű előnyt az érintetteknek sem.
A későbbi nyugdíjba vonulás ugyanis gyakran magasabb ellátást eredményezhetne, így aki túl korán lép ki, hosszabb távon kevesebbet kaphat. Azt azért vegyük be a képbe, hogy sok nő nem azért megy el nyugdíjba 60 éves kora körül a Nők40-nel, mert unja a banánt. Egy részük már az 50-es éveiben elveszítette a normális munkáját, nem tud a képzettségének megfelelő újat találni épp az életkora miatt, és kézenfekvő, hogy a kilátástalanság elől lép a nyugdíjas életbe. Mások a gyerekeiknek segítenek nagymamaként, ezzel komoly terhet véve le a társadalom válláról. Például azzal, hogy a fiatal szülő vissza tud menni dolgozni már a gyerek 3 éves kora előtt,vagy nem kell otthon maradnia, ha a gyerek beteg, mert a nagymama ezt megoldja, és ne felejtsük el azt sem, hogy a bölcsőde helyzet kritikán aluli amúgy is, szóval ezzel az állam szintén spórol. És vannak azok a nők, akiknek egészségi állapota nem teszi már lehetővé, hogy rendes bejelentett munkát végezzenek, többféle krónikus betegség sújtja őket, amiért kimerítették a szervezetüket a gyerekszülések és a család gondozása. Nekik is megbízható menedék volt eddig a Nők40, amit eddig sem adtak ingyen.
Fontos, hogy mindez egyelőre nem kormányzati terv, hanem szakértői modellek és javaslatok szintjén létezik. A nyugdíjrendszer átalakítása mindenhol rendkívül érzékeny társadalmi kérdés, ezért ha lesz is belőle valami, az csak lépésről lépésre történhet. Május közepén az Economx már összefoglalta, hogy a szakmai vita a rugalmas korhatár felé mozdult, felvetve a minimális előrehozott küszöb 62 évre emelését és a százalékos málusznak az ötletét. Pár héttel később a Portfolio pedig számszerűsítette, hogy a Nők40 kiadása 2026-ban mekkora terhet jelenthet, és bemutatta a rugalmas korhatár gyakorlati paramétereit, például évi 2–6 százalékos levonási sávokkal.
Forrás: sassy.hu
