A teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai munkaerőpiac hazánkban, aminek elsődleges oka, hogy a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők és átmenetileg vállalhatják a „kapun belüli” munkanélküliséget is, mivel a későbbi toborzás költsége magasabb lehet, mint a jelenlegi megtartási költség.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon 17 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 9 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 6 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így február-április átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 698 ezer fő volt. A legutolsó hónapban a 15-74 éves népesség 67.0%-a volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66.1%-os aktivitási rátával és az előző hónapban mért 67.0%-os szinttel szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3.9% volt az előző havi 4.0%-ot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3.5%-os szint után.
2023 áprilisában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 235,5 ezer álláskereső szerepelt, ami 6,4 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva. A tárgyhónapban összesen 30,2 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 10,7%-ot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 16,9%-kal nőtt, de a számuk továbbra is minimális. 2023 áprilisában a munkaadók összesen 26,3 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 97,6 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 68,8 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 71,3 ezer után.
A vállalatok a hetékonyság, termelékenység irányába forduhatnak
Elsősorban a munkaerőpiaci aktivitás növekedése miatt mérsékelten 4% fölé emelkedett a munkanélküliségi ráta az év elején, majd a tavaszi hónapokkal ismét csökkenésnek indult, az őszi hónapokra pedig ismét a korábbi 3.5%-os szintre csökkenő munkanélküliségre számítunk a jelenlegi folyamatok alapján, az idei éves átlagos ráta pedig 3.7% lehet. Az extenzív, vagyis mennyiségi bővülés határaihoz érve így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak – amit az egyéb költségek megugrása is indokol -, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság felzárkózása szempontjából.
A magyar munkaerőpiac továbbra erőteljes – még a negatív szezonális hatásokból következőnél is stabilabbat képet mutat -, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak érdemi hatást a 4,7 millió fős történelmi foglalkoztatottsági szintre és az aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezetben. Az ukrajnai háború, az energiaárak tavalyi megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós jelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából.
A munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas
A munkanélküliség ősz óta látott néhány százalékpontos – részben szezonális hatásokból eredő – emelkedése ellenére a munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, a 70 ezret közelítő bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt, de minimális csökkentés érezhető a vállalatok részéről az új pozíciókat illetően. Azonban középtávon a masszív kamatemelések, az inputköltségek növekedések és a reáljövedelmek csökkenésének hatására kialakuló mérsékelt európai recessziós környezet esetén csökkenhet a munkaerőpiac feszessége, első körben a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül.
Forrás: profitline.hu
