A női nyugdíjasok aktívabbak a munka területén, miután nyugdíjasok lesznek, azonban az adatok azt mutatják, összességében csökkent a nyugállományban lévők foglalkoztatása.
A KSH friss adatai szerint 2026 első negyedévében csökkent a dolgozó nyugdíjasok száma Magyarországon. A visszaesés azonban nem kizárólag az időseket érinti, a foglalkoztatottság mérséklődése a teljes munkaerőpiacon is megfigyelhető. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2026 első negyedévében átlagosan 141,6 ezer nyugdíjaskorú dolgozott Magyarországon. Ez alacsonyabb a 2025-ös rekordév és a tavalyi első negyedév adatainál, ugyanakkor a visszaesés nem kizárólag az idősebb korosztályt érinti, hanem a teljes foglalkoztatottságban is megfigyelhető.
A KSH statisztikái alapján a dolgozó nyugdíjasok közül több mint 16 ezren már betöltötték a 75. életévüket, vagyis a nyugdíjkorhatár felett dolgozók 11,4 százalékát tették ki. A korábbi adatok azt mutatják, hogy 2025-ben rekordot döntött a 65 év felettiek foglalkoztatottsága: akkor 147 ezer dolgozó időst regisztráltak, ami közel 39 százalékos növekedést jelentett a 2021-es szinthez képest. Az idei első negyedév azonban már mérséklődést hozott, elsősorban a 65–74 éves korosztályban. A 75 év felettiek körében is csökkent a foglalkoztatottak száma, de jóval kisebb mértékben. A Pénzcentrum összeállítása szerint a jelenség nem kizárólag az időseket érinti.
A teljes foglalkoztatotti létszám 2026 első negyedévében 4 millió 643,5 ezer fő volt, amihez hasonlóan alacsony értéket legutóbb 2021 első felében, a világjárvány időszakában mértek. A folyamatot a kedvezőtlen demográfiai változások is befolyásolják. Magyarország népessége 2026-ban már 9,5 millió fő alá csökkent, miközben a társadalom folyamatosan öregszik. Ez hosszabb távon szűkíti a munkaerőpiac bővülésének lehetőségeit, és az idősebb korosztály nagyobb arányú foglalkoztatása önmagában csak korlátozottan tudja ellensúlyozni ezt a hatást. A foglalkoztatás alakulására a nemzetközi gazdasági környezet is hatással van. A közel-keleti konfliktusok okozta bizonytalanság és az energiaárak emelkedése a vállalatok működésére is kihat, ami létszámleépítésekhez vagy részmunkaidős foglalkoztatáshoz vezethet.
Az összeállítás kitér arra is, hogy az AI-eszközök egyre szélesebb körű vállalati alkalmazása további munkahelyeket érinthet, miközben a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatásának szigorítása sem a foglalkoztatottság növekedésének irányába mutat. A cikk ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a magyar munkaerőpiacot számos helyi, regionális és globális tényező egyszerre alakítja. Az adatokból egy másik tendencia is kirajzolódik: nő a dolgozó nők aránya a 65 év felettiek körében. Míg 2021-ben az idős foglalkoztatottak 44,6 százaléka volt nő, 2025-ben ez az arány 47,1 százalékra emelkedett, 2026 első negyedévében pedig már elérte a 48,7 százalékot.
A változás azért is figyelemre méltó, mert ebben a korosztályban a nők száma eleve magasabb, ugyanakkor korábban a férfiak voltak többségben a foglalkoztatottak között. Az összeállítás szerint ennek hátterében a különböző szakmák sajátosságai, a családi szerepek és a nyugdíjak közötti különbségek is állhatnak. A KSH felhívja a figyelmet arra, hogy a magas életkorú csoportok adatait a kisebb minták miatt fenntartásokkal érdemes kezelni. A részadatok kerekítése miatt előfordulhat, hogy azok összege nem egyezik meg pontosan az összesített értékekkel, emellett a világjárvány munkaerőpiacra gyakorolt hatása is torzíthatja az összehasonlításokat.
Az elöregedő társadalom miatt egyre gyakrabban merül fel a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának kérdése. Magyarország medián életkora 2025-re 44,8 évre emelkedett, ami már szinte megegyezik az uniós átlaggal. Több európai ország a várható élettartam növekedéséhez kötötte a nyugdíjkorhatár emelését, Magyarországon azonban jelenleg nincs napirenden újabb korhatár-emelés. Az összeállítás szerint ugyan vannak olyan vélemények, amelyek szerint a nyugdíj melletti munkavégzés fokozatos terjedése részben enyhítheti a problémát, ehhez azonban rugalmasabb munkaerőpiacra és több, idősek számára is elérhető foglalkoztatási lehetőségre lenne szükség.
