A 2010-ben bekövetkezett munkaerőpiaci fordulat óta a magyar gazdaság megközelítette a teljes foglalkoztatás állapotát. A foglalkoztatás növekedését célzó intézkedések, köztük a Munkahelyvédelmi Akcióterv, elősegítette a fiatalok elhelyezkedését. A kedvező munkaerőpiaci helyzet megőrzése fontos a fenntartható felzárkózáshoz, a legfrissebb adatok tanulsága szerint érdemes újra figyelni a pályakezdőkre.
A 2008-as gazdasági válság súlyos bizonyítékkal szolgált a nemzetközi szakirodalomban is gyakran tárgyalt jelenségre, ami szerint a fiatalok foglalkoztatási és munkanélküliségi adatai érzékenyen reagálnak a konjunktúra változásaira. A ciklikus munkanélküliség strukturális problémává súlyosbodhat, amennyiben az álláskeresők hosszabb ideig távol maradnak a munkaerőpiactól. A fiatal felnőttek esetében egy elhúzódó munkanélküliségi időszak nagyobb valószínűséggel eredményezhet a jövőben további munkanélküliséget, tudáserodálást és alacsonyabb jövedelmet. A fiatalkori munkanélküliség magas szintje nemcsak a válság idején, hanem napjainkban is jelentős társadalmi és gazdasági költséget, valamint termelékenységi veszteséget okozhat. Magyarországot a válság előtt alacsony munkaerőpiaci aktivitás jellemezte, amit a recesszió csak súlyosbított. 2010-ben fordulat következett be a munkaerőpiacon, az elmúlt évtizedben a foglalkoztatás a rendszerváltás óta nem látott magasságokba emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta historikus mélypontjára süllyedt. Ehhez kormányzati intézkedések munkakeresleti és munkakínálati hatásai is hozzájárultak. Erre kiemelt példa a 2013-tól életbe lépő Munkahelyvédelmi Akcióterv, ami a recesszióban sérülékennyé vált, alacsony foglalkoztatási rátával rendelkező munkaerőpiaci csoportokat, köztük a fiatal korosztályt célozta meg. Részben a gazdaságpolitikai intézkedéseknek, részben a vállalatok növekvő munkakeresletének köszönhetően az Európai Unión belül Magyarországon sikerült az egyik legnagyobb mértékben csökkenteni a 15-24 évesek munkanélküliségi rátáját a válság előtti időszakhoz képest. A munkanélküliségi ráta elmúlt hónapokban regisztrált 3,5 százalék körüli értékeit látva kijelenthetjük, hogy a magyar munkaerőpiac lényegében megközelítette a teljes foglalkoztatás állapotát. Az aggregált mutatók azonban nem mutatnak teljes képet a hazai helyzetről. Az érdemi létszámnövekedés ellenére egyes csoportok az átlagnál nehezebben találnak állást. A kevésbé foglalkoztatott csoportok közé sorolhatók többek között a nyugdíjhoz közel állók, az alacsonyan képzettek vagy a szülőképes korú nők. A 2012-től induló, trendszerű csökkenés során a fiatalkori (15-24 éves) munkanélküliségi ráta 2018 májusában historikus mélypontjára, 8,8 százalékra süllyedt. Ezt követően azonban a ráta másfél év alatt közel 4,5 százalékponttal emelkedett és 2019 novemberében a ráta újból 13,2 százalékot tett ki (3. ábra). A fiatal munkanélküliek száma 15 ezer fővel, 43 ezerre növekedett a 2018 májusi adathoz képest. Mivel a többi korcsoportban folytatódott a munkanélküliség csökkenése, így jelenleg minden negyedik munkanélküli a fiatalok közül kerül ki. A magasabb képzettségű és megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók könnyebben találnak munkát és többet is keresnek társaiknál, így a fiatalok munkapiacra való belépés során sokat számít az oktatási rendszer versenyképessége. Emellett, mint azt a legutóbbi válság nemzetközi tapasztalatai is mutatták a konjunktúra lanyhulása legelőször a fiatal munkavállalókkal kapcsolatos munkakeresletet csökkentheti. Az MNB 330 pontos versenyképességi programja a munkaerőpiacot közvetlenül érintő javaslatok (például atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének ösztönzése, Munkahelyvédelmi Akcióterv kiterjesztése a munkavállalói járulékokra) mellett az oktatás területével is kiemelten foglalkozik. A gyors technológiai fejlődés következtében a munkavégzéshez szükséges készségek és ismeretek folyamatos változására kell felkészíteni a tanulmányaik elvégzését követően a munkaerőpiacra lépőket.
Forrás: portfolio.hu
