A cégek nem szeretnék láttatni a fizetéseket

A cégek nem szeretnék láttatni a fizetéseket

Egy felmérés szerint a cégek csak kis százaléka teszi közzé a megajánlott bért a hirdetéseiknél. A bérek átláthatóságát csak nagyon kevesek preferálják. A jövő évi minimálbér mértékéről még nem történt meg a hivatalos megegyezés.

A fizetések alakulása jövőre is komoly kérdés lesz a magyar munkaerőpiacon, a vállalatok azonban egyelőre nem látják egyformán, mekkora mozgásterük lesz a bérek rendezésére. Bár a munkáltatók több mint fele már számol fizetésemeléssel, a tervezett növekedés mértéke elmaradhat az idei átlagos bérfejlesztéstől. A 2027-es bérezési elképzelések alapján a megkérdezett munkáltatók 53 százaléka tervezi növelni a fizetéseket. Ezzel szemben 6 százalékuk biztosan nem készül ilyen lépésre, a fennmaradó 41 százalék pedig még nem hozott döntést.

Egy friss felmérés azt mutatja, hogy az emelést fontolgató cégek átlagosan 7 százalékos bérfejlesztést irányoztak elő. A fizetések rendezése mögött többféle szempont áll. A vállalatok leggyakrabban saját gazdasági teljesítményüket említették indokként, ezt a válaszadók 66 százaléka jelölte meg. A megélhetési költségek növekedése a cégek felénél, a munkavállalók megtartásának igénye pedig 35 százalékuknál szerepel a fontos tényezők között. A béren kívüli juttatások szintén része a munkáltatói ajánlatoknak: a vállalkozások 56 százaléka ad cafeteriát. A keretösszeg a legtöbb helyen nem változik, a juttatást biztosító cégek 80 százaléka ugyanis a jelenlegi szinten tartaná azt, s mindössze egyötödük tervez emelést.

Az elmúlt két év tapasztalatai alapján a munkáltatók előzetes várakozásai nem feltétlenül tükrözik a végül megvalósuló bérfejlesztéseket. 2026-ban a cégek 52 százaléka készült általános fizetésemelésre, ám végül 73 százalékuk hajtott végre ilyen intézkedést. Az átlagos növekedés 8 százalékot tett ki. Hasonló különbség mutatkozott 2025-ben is: akkor a vállalatok 54 százaléka tervezett béremelést, de végül 74 százalékuk növelte a munkavállalók fizetését. A korábbi adatok alapján tehát jövőre is elképzelhető, hogy a tényleges emelések aránya meghaladja az előzetes terveket – írja a haszon.hu.

Bár a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülésén sem született végleges megállapodás, a feleknek sikerült érdemben közelebb hozniuk az álláspontjaikat a 2027-es minimálbér és garantált bérminimum mértékéről. Bár a munkáltatók kétharmada elismeri, hogy az álláshirdetésekben feltüntetett fizetés több jelentkezőt vonzhat, a gyakorlatban még mindig kevés vállalat vállalja a bérek közlését. A felmérés szerint mindössze 9 százalék teszi közzé valamennyi álláshirdetésében a meghirdetett munkakörhöz tartozó bérsávot. További 30 százalék csak bizonyos pozícióknál ad ilyen tájékoztatást, míg a munkáltatók 61 százaléka egyáltalán nem tünteti fel a fizetést az álláshirdetéseiben.

A vállalaton belüli bérek átláthatóságát még kevésbé támogatják a cégek. Több mint háromnegyedük ellenzi, hogy a munkavállalók számára láthatóvá váljanak egymás fizetései. Az ellenzők 74 százaléka attól tart, hogy ez konfliktusokat és feszültségeket okozna a dolgozók között. A válaszadók 43 százaléka pedig a személyre szabott bérezés rugalmasságát félti a nagyobb nyilvánosságtól. A fizetési csomagok piaci versenyképességének megítélése is romlott az elmúlt időszakban. Míg 2025-ben a munkáltatók mindössze 8 százaléka bizonytalanodott el abban, hogy megfelelő fizetést kínál-e a piaci viszonyokhoz képest, addig idén már 20 százalékuk adott ilyen választ.

Ezzel párhuzamosan 10 százalékponttal, 49 százalékra csökkent azok aránya, akik úgy gondolják, a versenytársaikhoz hasonló bércsomagot biztosítanak dolgozóiknak. A bérek jövő évi alakulását az országos minimálbér-megállapodás is befolyásolja. A kormány a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán 7,5 százalékos minimálbér-emelést javasolt, a garantált bérminimum esetében pedig 6,5 százalékos növekedéssel számol. A javaslat elfogadása esetén 2027-ben a minimálbér bruttó összege megközelítheti a 347 ezer forintot, míg a legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben járó garantált bérminimum körülbelül 397 ezer forintra emelkedhet.

Forrás: blikk.hu

További cikkek