A munkaerőpiacon a vezetők fejlődése elengedhetetlen

Számos kihívással kell szembenézni a munkaerőpiacon, ezek között a vezetői képességek fejlesztése is elengedhetetlen. Emellett szembe kell nézni azzal is, hogy a cégek alig látnak előre néhány hónappal, a folyamatosan változó környezetben.

A gyorsan változó munkaerőpiac újfajta megközelítést követel a vállalatoktól, így a toborzás mellett egyre inkább a meglévő munkatársak megtartása, a vezetők folyamatos fejlesztése és a tapasztalt szakemberek tudásának átörökítése kerül a középpontba. A HR (R)EVOLUTION 2026 konferenciájának szakértői szerint a generációs különbségek áthidalása, a mesterséges intelligencia vállalati szintű integrálása és a bértranszparencia mind olyan kihívás, amelyet csak felkészült vezetőkkel és rugalmas tervezéssel lehet sikeresen leküzdeni – írja a Pénzcentrum.

Egy friss, húsz országra kiterjedő nemzetközi kutatás adatai szerint a vállalatok 2026-os fókuszában egyértelműen a munkavállalói elköteleződés, a vezetőfejlesztés és a digitalizáció áll. Szabó Csaba, a Develor vezérigazgatója rámutatott, hogy Magyarország jelenleg jelentős lemaradásban van az AI vállalati alkalmazásában, miközben a hazai cégeknél a vezetői alapkompetenciák fejlesztésére mutatkozik a legnagyobb igény. A jelenlegi, egymást érő válságokkal terhelt gazdasági környezetben a hosszú távú stratégiai tervezés szinte lehetetlenné vált, a vállalatok sokszor csupán két-három hónapra látnak előre. Ez a folyamatos bizonytalanság az eltérő generációs elvárásokkal kiegészülve soha nem látott nyomást helyez a vezetőkre, akiknek a fejlesztése így elengedhetetlenné vált. Ezt a nyomást a vállalati HR-igazgatók is napi szinten érzékelik.

Ahogy a HR (R)EVOLUTION 2026 konferencia vonatkozó kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, a munkaerő megtartása mára fontosabbá vált a toborzásnál. Bán Zoltán, a MOL Magyarország HR-igazgatója a hatékonyság növelése érdekében a feladatok észszerűsítését és az egyes munkafolyamatok szükségességének felülvizsgálatát szorgalmazta. Komoly fejtörést okoz a vállalatoknak az is, hogy honnan érkezik a jövő vezetősége. A fiatalabb generációk számára a hagyományos, hierarchikus előmenetel egyre kevésbé vonzó, sokan ódzkodnak az adminisztratív terhektől. A HR feladata éppen ezért az, hogy tehermentesítse a vezetőket, így ők valóban az érdemi munkára, vagyis a döntéshozatalra és a csapat motiválására fókuszálhatnak. Ezzel szorosan összefügg a szenior munkatársak kiöregedése is.

Bartis Eszter, a Wallis Csoport humánerőforrás-igazgatója kiemelte, hogy a legnehezebben átadható tudás nem egy adott folyamat ismerete, hanem a helyes döntéshozatal képessége. Ehhez társul az a strukturális probléma, hogy sok cégnél a magasabb fizetés elérésének egyetlen útja a kinevezés, ami gyakran olyanokat is vezetői pozícióba kényszerít, akik inkább szakértőként szeretnének továbbfejlődni. A fiatalok bevonzása érdekében a cégeknek ma már túl kell mutatniuk a puszta profittermelésen, és olyan értékrendet kell közvetíteniük, amellyel a belépők azonosulni tudnak.

Ez hatványozottan igaz azokra a műszaki és informatikai területekre, ahol az érdeklődés csökkenése miatt már most is érezhető az utánpótláshiány. A jövőállóság két további alappillére a mesterséges intelligencia és az új bérszabályozások kezelése. Bár az AI egyéni szinten már ma is képes növelni a hatékonyságot, a szervezeti szintű áttöréshez a munkafolyamatok teljes átalakítására és a munkavállalók kritikus gondolkodásának fejlesztésére van szükség. Emellett a bértranszparencia bevezetése is új feladatokat teremt. A jövőben a vezetőknek nyíltan és érthetően kell kommunikálniuk a bérsávokat és a karrierlehetőségeket, megelőzve ezzel a belső feszültségeket, miközben továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az egyéni munkavállalói igényekre.

Forrás: portfolio.hu

További cikkek