Mélyreható átalakulásban az autógyártó cégek

Mélyreható átalakulásban az autógyártó cégek

A fiatalok számára nem vonzóak azok a munkakörök, ahol esetleg szalagon tényleges manuális munkát kell végezni. Számos aggályt vet fel a digitalizációs világban, hogy mennyire képes a munkaerő a gyors tanulásra és az alkalmazkodásra.

A robotizáció és az elektromos autók térnyerése egyre kevesebb hagyományos összeszerelő munkakört tesz szükségessé, miközben nő a magasan képzett szakemberek iránti igény. Kilencezerrel csökkent a magyar járműiparban és beszállítói körében foglalkoztatottak száma 2021 óta – erről Nógrádi József, a Trenkwalder Recruitment stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója beszélt a TechTogether konferencián. Az általa vizsgált vállalati körben öt éve 192 ezren, jelenleg 183 ezren dolgoznak. A változás mögött a robotizáció és az elektromos autógyártás terjedése is áll. Nógrádi szerint az elektromos autókhoz kevesebb alkatrész szükséges, mint a hagyományos belső égésű motorral szerelt járművekhez. Emiatt a beszállítói láncok átalakulnak, ami különösen érzékenyen érintheti a magyar vállalkozásokat. Fontosnak tartja, hogy az új autóipari beruházásoknál a hazai cégeket is bekapcsolják a gyártási folyamatokba.

Miközben nő az automatizálás szintje, csökken a hagyományos gyártási munkakörökben foglalkoztatottak száma – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a cégek egyre több egyszerű összeszerelési feladatot bíznak robotokra, részben a technológia olcsóbbá válása, részben a fizikai munkaerő hiánya miatt. A szakember szerint a következő években tovább gyorsulhat ez a folyamat, a nemzetközi autógyártásban pedig már megjelentek az úgynevezett sötét gyárak, amelyekben a termelés jelentős része automatizált. Nógrádi a kínai autóipar és a Xiaomi példáját is felhozta, ahol a digitális technológiák rendkívül gyors gyártási folyamatokat tesznek lehetővé. Úgy véli, a mesterséges intelligencia, a hálózatba kapcsolt robotok és az új adatátviteli technológiák tovább gyorsítják az átalakulást.

A technológiai változás mellett a magyar társadalom elöregedése is kihívás. Nógrádi szerint egyes, az 1970-es évek közepén született évjáratok létszáma megközelíti a 180 ezret, miközben a következő húsz évben munkaképes korba lépő évjáratok egyikénél sem számít 100 ezres létszámra. Kiemelte: a digitális környezetben felnövő fiatalok számára a hagyományos gyári munkakörök egyre kevésbé vonzóak, a külföldi munkavállalás pedig fokozza a versenyt. A toborzás nehézségeit érzékelteti, hogy száz megfelelőnek ítélt és megszólított jelöltből tapasztalatai szerint akár csak tíz válhat ténylegesen munkába állítható dolgozóvá. A jövőben az elektromobilitással, robotizációval és digitális technológiákkal kapcsolatos ismeretek felértékelődnek. A hagyományos gépkezelői munkakörök robotfelügyeleti és rendszerellenőrzési feladatokká alakulhatnak. Nógrádi becslése szerint Magyarországon nagyságrendileg hárommillió embernek lenne szüksége valamilyen új képzésre vagy átképzésre. A vállalatoknak ezért azonosítaniuk kell a fejleszthető munkavállalókat, és már most megkezdeni felkészítésüket.

A szakember arra is figyelmeztetett: nem attól kell tartani, hogy a képzett munkavállaló elmegy, hanem attól, hogy képzés nélkül marad a vállalatnál. A változás különösen nagy kihívást jelenthet Magyarország számára, ahol a járműgyártás továbbra is az ipar egyik legfontosabb ágazata. A Központi Statisztikai Hivatal november 13-án közzétett adatai szerint szeptemberben a feldolgozóipari exportértékesítés 34 százalékát a járműgyártás adta, az ágazat kivitele pedig 32 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A termelés bővülése ugyanakkor nem feltétlenül jár együtt a foglalkoztatás hasonló ütemű növekedésével, hiszen az automatizálás révén a vállalatok egyre több feladatot képesek kevesebb emberrel elvégezni.

A magyar gazdaság számára ezért kulcskérdés, hogy az új autóipari beruházások ne csupán gyártókapacitásokat, hanem magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket is hozzanak az országba. A probléma ráadásul nem kizárólag Magyarországot érinti. Az OECD és az Európai Bizottság 2026 szeptemberében publikált közös tanulmánya szerint az európai autóipar több mint hatmillió embernek ad munkát, ám az elektromobilitás, a digitalizáció és a kínai verseny alapjaiban alakítja át az ágazatot. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az autógyártásban dolgozók közel 80 százaléka jelentős változásokat tapasztal a munkakörnyezetében, miközben nagyjából harmaduk megfelelő képzés nélkül kénytelen alkalmazkodni az új követelményekhez. A beszállítóknál ez az arány már a 40 százalékot is eléri. A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy a kisebb vállalkozások lényegesen nehezebben tudják finanszírozni dolgozóik átképzését, ami hosszabb távon tovább növelheti a különbséget a nagy autógyártók és beszállítóik között.

Forrás: vg.hu

További cikkek

Több pénz a kutatóknak

Több pénz a kutatóknakTöbb pénz a kutatóknak

Nagyobb figyelmet és több pénzt kaphatnak, akik tudományos fokozat megszerzéséért tanulnak. Az egyetemek pozitívan fogadták a bejelentést, a témában felmérés is készült. Új időszámítás kezdetéről beszélt a doktori képzésekben  budapesti