Inkább barát, mint ellenség lehet a mesterséges intelligencia? Úgy tűnik megfordult a vélemény az utóbbi időben. Azonban a társadalmi elfogadottsága még mindig nem jó, a félelem megmaradt a munkahelyek elvesztésétől.
Miközben egy éve még az AI miatt eltűnő fehérgalléros állásokról és tömeges leépítésekről szóltak a technológiai vezetők jóslatai, ma már jóval óvatosabban fogalmaznak. Az OpenAI és az Anthropic vezetői szerint a mesterséges intelligencia inkább átalakíthatja, mintsem felszámolhatja a munkahelyeket. Mi áll a látványos kommunikációs fordulat mögött? A mesterséges intelligencia térnyerésével kapcsolatos egyik legnagyobb félelem az volt az elmúlt években, hogy az AI tömegesen szünteti meg a munkahelyeket, különösen a fehérgalléros pozíciókban. Most azonban azok a technológiai vezetők finomítják korábbi jóslataikat, akik korábban a legdrámaibb forgatókönyveket vázolták fel – írja a Business Insider.
2025-ben még több vezető technológiai cég első embere figyelmeztetett arra, hogy a mesterséges intelligencia alapjaiban alakíthatja át a munkaerőpiacot. Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója arról beszélt, hogy az AI teljes munkaköri kategóriákat tehet feleslegessé. Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója ennél is tovább ment: szerinte a belépő szintű fehérgalléros állások akár fele is eltűnhet öt éven belül. Hasonló véleményt fogalmazott meg Alex Karp, a Palantir vezérigazgatója, valamint Elon Musk is, aki szerint az AI villámcsapásszerűen alakíthatja át az irodai munkát. Az ilyen kijelentések jelentős visszhangot váltottak ki.
A technológiai cégek értékeltsége rekordmagasságokba emelkedett, miközben a dolgozók körében egyre erősödött a félelem attól, hogy a mesterséges intelligencia hosszú távon kiszoríthatja őket a munkaerőpiacról. Sam Altman: „Örülök, hogy tévedtem” Az elmúlt hetekben azonban látványosan megváltozott a hangnem. Sam Altman egy nyilvános megszólalásában úgy fogalmazott, hogy „örül, hogy tévedett” azokkal a korábbi előrejelzésekkel kapcsolatban, amelyek szerint az AI gyorsan felszámolja a fehérgalléros, különösen a pályakezdő állásokat. Dario Amodei szintén árnyalta korábbi kijelentéseit. Legutóbbi nyilatkozataiban már inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy a mesterséges intelligencia jelentősen növelheti a dolgozók termelékenységét és új lehetőségeket teremthet.
A szakértők szerint nem véletlen a hangnemváltás
A tőzsdére készülő AI-cégeknek ma már nem elsősorban a figyelem felkeltése, hanem a befektetői bizalom erősítése az érdekük. A munkahelyek megszűnéséről szóló vészjósló forgatókönyvek helyett ezért egyre gyakrabban az AI termelékenységnövelő és gazdaságélénkítő hatásait hangsúlyozzák. A technológiai cégek számára egyre nagyobb kihívást jelent a mesterséges intelligencia társadalmi elfogadottságának fenntartása. Egy márciusi NBC-felmérés szerint az AI megítélése rendkívül kedvezőtlen: a vizsgált témák közül a harmadik legalacsonyabb nettó támogatottsági mutatót kapta. Közben több helyen tiltakozások indultak új adatközpontok építése ellen, és a fiatalabb generációk körében is nő az aggodalom. A Gallup egyik kutatása szerint a Z generáció tagjai egyre gyakrabban számolnak be arról, hogy szorongást és bizonytalanságot éreznek az AI munkaerőpiaci hatásai miatt. A vállalatokon belül sem egyértelmű a lelkesedés. Számos munkavállaló panaszkodik arra, hogy az AI-eszközök használata nem csökkenti, hanem növeli a munkaterhelést, miközben a kiégés kockázata is fokozódik.
Mit mutatnak a munkaerőpiaci adatok?
Bár az AI-val kapcsolatos jóslatok gyakran tömeges állásvesztésekről szóltak, a rendelkezésre álló adatok egyelőre nem támasztják alá egy munkahelyi apokalipszis bekövetkezését. Az Egyesült Államokban a munkanélküliségi ráta 2024 áprilisa és 2026 között mindössze 3,9 százalékról 4,3 százalékra emelkedett. Különösen a pályakezdők elhelyezkedése vált nehezebbé, ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy az AI tömegesen kiszorította volna a munkavállalókat. Több vállalat ugyan leépítéseket jelentett be az AI-ra hivatkozva, de szakértők szerint ezek mögött gyakran költségcsökkentési vagy szervezeti átalakítási szempontok álltak. Ráadásul egyes cégek már most újra munkaerőt keresnek olyan területeken, ahol korábban automatizációval váltották ki a dolgozókat.
A szakértők szerint a legfontosabb üzenet az, hogy a mesterséges intelligencia hosszú távú munkaerőpiaci hatásai továbbra sem láthatók egyértelműen. Az AI eddig nem váltotta be sem a tömeges munkanélküliségről, sem a példátlan termelékenységi robbanásról szóló jóslatokat. Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a technológia fokozatosan alakítja át a munkaköröket, új készségeket tesz szükségessé, miközben bizonyos feladatokat automatizál. A munka világának jövőjét tehát továbbra is jelentős bizonytalanság övezi. Egy dolog azonban biztosnak látszik: a technológiai vezetők ma már jóval óvatosabban fogalmaznak, mint egy évvel ezelőtt.
Forrás: hrportal.hu
