Az elmúlt pár év alatt megnövekedett az elvárás a pályakezdő fiatalokkal szemben. Az AI használata is elengedhetetlen feltétel a munkához jutáshoz. Bizonytalanság és bizalom egyaránt fellelhető a fiataloknál.
Az AI már nem extra készség, hanem belépő a munkaerőpiacra: egy friss jelentés szerint egy év alatt majdnem megduplázódott az AI-tudást kérő junior állások aránya. A 2026-ban végző generáció teljesen más munkaerőpiacra lép ki, mint amikor elkezdték az egyetemet. A Handshake pályakezdő platform jelentése szerint 2026 márciusára a gyakornoki pozíciók 10,3%-ában, a pályakezdő teljes állások 4,2%-ában szerepel AI-al kapcsolatos elvárás, ez utóbbi közel kétszerese az egy évvel korábbinak. Az AI-készségek ráadásul már messze nem csak a fejlesztők világához tartoznak.
A mérnöki pozíciók mellett kreatív és marketing szerepekben is megjelent az elvárás, például olyan digitális design állásokban, ahol a klasszikus tervezői tudást mesterséges intelligenciával kell kombinálni.
- A technológiai szektor vezet: az állások 32%-a említi az AI-t.
- A pénzügyi területen ez 7,4%,
- a média és marketing esetében 5,4%.
Ami igazán figyelemre méltó: az államigazgatásban, egészségügyben és oktatásban 2024 előtt szinte nem is szerepelt ilyen elvárás, most viszont ezekben a szektorokban nő a leggyorsabban. A cégek egyre inkább a fiataloktól várják az AI-folyamatok kialakítását. A gyakornoki állásokban gyorsabban nő az AI-elvárás, mint a teljes állásokban, ami azt jelzi: a vállalatok a pályakezdő generációtól remélik az alkalmazkodást és a modernizációt. A mai végzősök az első olyan generáció tagjai, akik tanulmányaik jelentős részét már mesterséges intelligenciára épülő eszközök támogatásával végezték, bár ezek használatát többnyire autodidakta módon sajátították el.
A statisztikák jól tükrözik ezt az integrálódást: a diákok több mint egyharmada, pontosan 36 százaléka napi szinten hívja segítségül az MI-t, míg 49 százalékuk hetente legalább egyszer alkalmazza azt. Mindössze a végzősök 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem él ezekkel a technológiai lehetőségekkel. Mindössze 28% érzi úgy, hogy az egyetem valóban beépítette az AI-t az oktatásba, miközben 58% szerint erősebb AI-tudásra lesz szüksége a munkában.
Az oktatási rendszer és a munkaadók egyszerre próbálnak felzárkózni. A pályakezdők helyzetét nehezíti, hogy a junior állások száma csökken. A Handshake adatai szerint a hirdetések száma 2%-kal esett vissza egy év alatt, és 12%-kal marad el a járvány előtti szinttől. Nem meglepő, hogy a végzősök 62%-a pesszimista a karrierkilátásait illetően. A fiatalok jövőképe és a piaci lehetőségekre adott reakciója rendkívül beszédes: a felmérésben résztvevők 58 százaléka komolyan fontolgatja saját vállalkozás indítását, míg közel háromnegyedük a freelancing, illetve a gig-gazdaság rugalmas munkalehetőségei felé is nyitott. Mindezek ellenére a többség hosszú távon optimista: a hallgatók 70%-a hisz benne, hogy fel tudja építeni a kívánt karriert, és 59% elérhetőnek tartja pénzügyi céljait. A kép tehát kettős: rövid távú bizonytalanság, hosszú távú önbizalom. Egy dolog viszont egyértelmű: a mesterséges intelligencia ismerete már nem előny, hanem alapkövetelmény a karrier indulásához.
Forrás: igenyesferfi.hu
