Mindenképpen jól járnak azok a fiatalok, akik diákként munkát végeznek, mert munkatapasztalatot szereznek és anyagilag sem mellékes, hogy pénzhez jutnak. A lehetőséggel sokan élnek.
Bár az érettségi időszakban nagynak tűnhet a tét, a sikeres pályakezdést valójában nem csak a vizsgaeredmények határozzák meg, és akkor sincs minden veszve, ha elsőre nem sikerül bejutni a vágyott szakra. A diákmunka területén szerzett tapasztalat fontos kapaszkodót nyújt a pályaválasztásban: segíthet kijelölni a továbbtanulás irányát, és később a munkaerőpiaci érvényesülésben is előnyt jelent a fiatalok számára.
Az év ezen szakában gyakran felmerülő kérdés a diákokban és szülőkben, hogy mi történjen, ha valakit nem vesznek fel a kívánt képzésre. A szakértő szerint ma már egyértelműen kirajzolódik, hogy az érettségi és a diploma fontos mérföldkövek, de önmagukban nem garantálják a sikeres elhelyezkedést – véli egy diákmunka-szakértő. A kiválasztási folyamatok során azt látják, hogy a próbaidőszak idején sok esetben többet nyom a latban a jelölt szorgalma, hozzáállása és gyakorlati készségei, mint az, hogy pontosan milyen végzettsége van. A papír szükséges, de nem elégséges feltétele az érvényesülésnek– hangsúlyozta. Hozzáteszi: azok a fiatalok, akik már az egyetemi éveik alatt munkatapasztalatot szereznek, jelentős előnnyel indulnak a munkaerőpiacon; ha pedig egy diák „beválik”, a cégek gyakran friss diplomásként főállású munkaviszonyban is tovább foglalkoztatják.
A HR-szakértő szerint a pályaválasztásban is kulcsszerepe van a diákmunka-vállalásnak, mert lehetőséget ad arra, hogy valós munkakörnyezetben, kvázi „tét nélkül” próbálják ki magukat. Ez a tapasztalat sok esetben megerősítheti a diákokat abban, hogy jó úton járnak, vagy éppen segíthet felismerni, ha más pálya illik hozzájuk.
Ilyen diákmunkák érhetők el érettségivel és anélkül.
Az érettségi nélkül végezhető, könnyen betanulható diákmunkák közül a kereskedelmi – például árufeltöltő, pénztáros – és a vendéglátóipari munkák – felszolgáló, pultos, hostess– számítanak a legnépszerűbbnek. Fontos látni, hogy ezek a pozíciók nem feltétlenül kínálnak érdemben alacsonyabb órabért az érettségihez kötött állásokhoz képest, főleg a nyári szezonban vagy kiemelt munkaerőigény esetén. A különbség elsősorban a jogszabályi minimumokban jelenik meg: az érettségit nem igénylő munkáknál a minimálbér – bruttó 1856 forint óránkénti –, míg az érettségihez vagy középfokú végzettséghez kötött pozícióknál a garantált bérminimum – bruttó 2145 forint óránkénti bér – jelenti az alsó határt. Ebben a kategóriában a gyakornoki pozíciók a legvonzóbbak: ezekben a fiatalok a tanulmányaikhoz kapcsolódó szakmai tapasztalatot szerezhetnek, miközben folyamatos, stabil keresetük lehet. A 25 év alatti fiatalok számára ráadásul a diákmunkából származó bér havi bruttó 715 765 forintig szja-mentes, így ebben a sávban a bruttó összeg nettóként jelenik meg.
A Mind-Diák tapasztalatai szerint a legnépszerűbb diákmunkákat akár néhány nap alatt betöltik, így azok kerülnek előnybe, akik időben jelentkeznek. A nyári szezonban több lehetőség nyílik meg, mert a vállalatok is nagyobb számban keresnek rugalmasan bevonható munkaerőt a szabadságolások és a szezonális kapacitásigények kezelésére. Sok cég már májusban jelzi a nyári igényeit, ezért a diákoknak is érdemes már most tájékozódniuk és akár állásértesítőre feliratkozniuk, hogy már a megjelenés napján értesülhessenek a legfrissebb lehetőségekről – hívja fel a figyelmet Göbl Róbert. A diákszövetkezeti foglalkoztatás a munkáltatók számára is rugalmas és költséghatékony megoldás: a cégek kizárólag a ledolgozott órák után fizetnek, teljes szociális hozzájárulási adómentességet élveznek, az adminisztrációt pedig – a bejelentésektől a bérszámfejtésig – az iskolaszövetkezet végzi.
Forrás: magyarnemzet.hu
