Komoly információ terheléssel kell számolnia annak, aki több mint tíz órát tölt képernyő előtt. A tapasztalatok szerint felszínes tudással, koncentráció zavarral számolhat, aki sok időt tölt a képernyő előtt.
A digitális eszközök robbanásszerű elterjedése gyökeresen átalakítja a munkavállalói gondolkodást és munkavégzést, jelentős kognitív mellékhatásokkal járva. A napi képernyőidő átlagosan 11 órára nőtt, ami túlzott információs terheléshez vezet. Ez mentális kifáradást, memóriaromlást és stresszt okoz, ami közvetlenül befolyásolja a munkahelyi teljesítményt. A digitális gazdaságban a figyelem szűkös erőforrássá vált, amiért a platformok rövidebb, intenzívebb tartalmakkal versengenek. Ennek következtében 2004 óta az átlagos megszakítás nélküli fókuszidő 2,5 percről körülbelül 47 másodpercre csökkent. Ez a változás idegrendszeri szinten is megfigyelhető, mivel az agy alkalmazkodik a folyamatos újdonságokat kínáló, rövid, stimuláló ingerekhez.
Következmények a tanulásra és a munkaerőpiacra.
A figyelem romlása közvetlenül befolyásolja a tanulási folyamatokat. Az oktatás „Duolingo-izációja” – a tanulás felaprózása és gamifikálása – felszínes tudáshoz vezet, és gátolja a komplex problémamegoldó és stratégiai gondolkodási képességek fejlődését. Emellett a technológia, mint a „Google-hatás” és a mesterséges intelligencia, hajlamos kiszervezni a kognitív erőfeszítéseket, ami gyengítheti a szintézishez, kontextusértelmezéshez és az eredeti gondolatalkotáshoz szükséges mentális „izomzatot”. HR- és vezetői szempontból elengedhetetlen, hogy a szervezetek tudatosan teret hagyjanak a megszakításmentes munkának, a mélyebb tanulási formáknak és a valódi gondolkodási erőfeszítést igénylő feladatoknak. Enélkül a tartós koncentráció, a hosszabb szövegek értelmezése és az önálló érvelés képességei sorvadhatnak el, amelyekre valójában egyre nagyobb szükség van.
Forrás: hrportal.hu
