Sok idős ember dolgozik, megnőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma és eltérések mutatkoznak a férfiak és a nők foglalkoztatásában derül ki a legfrissebb adatokból.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ismét nyilvánosságra hozta a magyar munkaerőpiac második negyedéves adatait. A legfrissebb jelentés részletesen bemutatja a foglalkoztatottság, a munkanélküliség, az átlagkeresetek és az üres álláshelyek alakulását, valamint a nemek és a korcsoportok közötti eltéréseket. A magyar munkaerőpiac a második negyedévben sem mutatott látványos elmozdulást: a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 74,9 százalékot tett ki, ami gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbi szinttel. A növekedést elsősorban a népesség csökkenése, valamint a munkaerő iránti kereslet enyhe mérséklődése fékezte. A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 2025 második negyedévében 4 millió 661 ezer fő volt, ami 49 ezerrel maradt el a tavalyi értéktől. A népességfogyás következtében a foglalkoztatotti szám is visszaesett, ez pedig a ráta stagnálását eredményezte.
Érdekesség, hogy a foglalkoztatottakon belül tovább zsugorodott azoknak a köre, akik gyermekgondozási ellátás miatt hosszabb ideig távol maradtak a munkától. Ez összefügg a születésszámok visszaesésével, illetve azzal a tendenciával, hogy a kisgyermekes anyák korábban visszatérnek a munka világába. Ugyanakkor nőtt a részmunkaidős foglalkoztatás súlya: a második negyedévben 9,3 százalékos bővülést mértek, így a dolgozók 5,6 százaléka ilyen formában vállalt munkát.
Az előző év trendje folytatódott abban is, hogy egyre többen egészítették ki főállásukat mellékállással. A népességfogyás mindkét nemet érintette, így sem a férfiak, sem a nők körében nem történt érdemi változás a foglalkoztatási rátában. A férfiaknál a 15–64 évesek körében 78,8 százalékos arányt mértek. Bár a 25–54 évesek csoportjában enyhe visszaesés volt tapasztalható, a mutató továbbra is kiemelkedően magas, 90,5 százalék. Az 55–64 éves korosztályban viszont kifejezetten javult a foglalkoztatottság: 1,8 százalékponttal nőtt, így már 81,1 százalékot ért el. A nőknél összességében nem változott a foglalkoztatási ráta, ugyanakkor az idősebb, 55–64 éves korosztályban náluk is emelkedést regisztráltak, ami tovább erősítette a kedvező trendet ebben a korcsoportban.
2025 II. negyedévében a 15–74 éves munkanélküliek száma stagnált, 219 ezer fő volt. A létszámhoz hasonlóan, a munkanélküliségi ráta sem változott jelentősen, 4,5 százalék volt. A munkakeresés sikerét alapvetően meghatározza az iskolai végzettség, és a legfrissebb adatok szerint a munkanélküliek helyzete ebből a szempontból lényegesen kedvezőtlenebb, mint a foglalkoztatottaké. A munkanélküliek többsége legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és mindössze 15 százalékuk mondhatja el magáról, hogy felsőfokú végzettsége van.
A második negyedévben a munkanélküliség alakulása eltérő képet mutatott nemek szerint. A férfiaknál a ráta enyhén emelkedett, és 4,6 százalékra kúszott fel, míg a nőknél stagnált, 4,3 százalékon maradt. Ugyanakkor kedvező változás figyelhető meg a tartós munkanélküliség terén: a férfiaknál egy év alatt 7,2 százalékponttal, a nőknél 1,7 százalékponttal csökkent az arány. Így mindkét nem esetében 32 százalékot tett ki azoknak a munkanélkülieknek a hányada, akik hosszabb ideje állás nélkül vannak.
A friss adatok arra is rávilágítanak, hogy nőtt az egy hónapon belül munkát keresők száma, vagyis sokan igyekeznek gyorsan visszatérni a munka világába. Az üres álláshelyek betöltésének egyik lehetséges forrása a potenciális munkaerő-tartalék, amely 2025 második negyedévében 312 ezer főt számlált, szinte megegyezve az egy évvel korábbi adattal. Ezen csoport 70 százalékát a munkanélküliek alkották, míg 22 százalékuk nem volt aktív a munkaerőpiacon – vagyis nem kerestek munkát, vagy nem tudtak volna rövid időn belül munkába állni –, pedig szívesen vállaltak volna állást.
2025 második negyedévének végén 68,7 ezerre csökkent az üres álláshelyek száma, ami enyhe mérséklődést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az elmúlt negyedévek során tovább folytatódott az a trend, hogy egyre kevesebb álláshelyre egyre több potenciális munkaerő jut. A munkaerő-kínálat azonban nem tudta teljes mértékben kielégíteni a keresletet, mivel a rendelkezésre álló munkaerő és a munkáltatói igények között strukturális eltérések vannak – például végzettség, szakmai készségek vagy földrajzi elhelyezkedés tekintetében. Ez részben magyarázza, hogy az elmúlt időszakban növekedett a harmadik országbeli állampolgárságú munkavállalók száma.
A vármegyék többségében mérséklődött a pótlólagos munkaerő iránti kereslet. Különösen Tolna és Vas vármegye munkáltatói jeleztek csökkenést az üres álláshelyek arányában, míg Hajdú-Bihar és Somogy esetében enyhe emelkedés volt tapasztalható. Az üres álláshelyek majdnem fele, 47 százaléka, Budapestre koncentrálódik. A legnagyobb pótlólagos munkaerő-igény a Fejér vármegyei cégeknél jelentkezett, 3,1 százalékkal, de kiemelkedő még a fővárosi (2,7 százalék), valamint a Komárom-Esztergom és a Győr-Moson-Sopron vármegyei (mindkettő 2,2 százalék) szervezetek kereslete is.A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2025 második negyedévében 705 100 forintot ért el, ami nominálisan 9,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát.
A férfiak havi bruttó átlagkeresete 16,4 százalékkal, nettó átlagkeresete pedig 16,3 százalékkal haladta meg a nőkét, bár az eltérés az előző év azonos időszakához képest enyhén csökkent. A nemek közötti különbség részben a foglalkoztatási jellemzők eltéréseiből adódik: szerepet játszik például a foglalkozás jellege, a ledolgozott munkaidő, az életkor, a legmagasabb iskolai végzettség, valamint a munkatapasztalat hossza.Érdekes fejlemény, hogy a nők keresete intenzívebben nőtt, mint a férfiaké. Ehhez hozzájárultak a köznevelésben dolgozó pedagógusok béremelései, valamint az is, hogy a fizikai munkavállalók – főként a feldolgozóiparban – viszonylag visszafogottabb bérnövekedést tapasztaltak.
Forrás: economx.hu
