Alacsony munkanélküliség, bércsökkenés, munkaerőhiány, mindezek jelen vannak egyszerre a munkaerőpiacon a világban. A jövő a technológiai fejlődésé, de a bizonytalansági tényező is kiemelt szerepet kap.
Ha pusztán a munkanélküliségi rátákat nézzük, a világgazdaság 2025 őszére sikeres felépülést mutat: az OECD adatai szerint az arány három éve folyamatosan öt százalék alatt mozog, sok országban történelmi mélységbe süllyedve. Mexikó mindössze 2,6 százalékos, Japán 2,5 százalékos értéket produkál. Csakhogy a kép csalóka. Miközben a munkanélküliségi ráta sok magas jövedelmű országban történelmi mélységben van – az OECD áprilisban 4,9 százalékos stabil rátát mért, amely három éve öt százalék alatt mozog –, a bérnövekedés régiónként élesen eltérő, és a mesterséges intelligencia térnyerése átalakíthatja a munkalehetőségeket minden képzettségi szinten – mutat rá a Világgazdasági Fórum összefoglalója, amely a munkanélküliség és bértrendeket, illetve a HR-vezetők 2025-re vonatkozó kilátásait vette górcső alá.
A tanulmány szerint a járvány utáni munkaerőpiaci felépülés különböző sebességgel zajlik. Íme egy pillanatkép a világból:
- Mexikóban júliusban mindössze 2,6 százalék volt a munkanélküliség, míg Dél-Afrikában a legutóbbi negyedéves felmérés 32,9 százalékos állástalanságot mutatott.
- Az Egyesült Királyságban lassul a munkaerő-felvétel, ugyanakkor az éves bérnövekedés eléri az 5 százalékot.
- Japán 2,5 százalékos ultraalacsony munkanélküliséget tart fenn, de immár hatodik egymást követő hónapban csökkennek a reálbérek.
- Brazíliában rekordmagasak a bérek, a munkanélküliség pedig 5,8 százalékra csökkent 2025 második negyedévében – ez a legalacsonyabb érték a 2012 óta vezetett idősorban.
- Az Egyesült Államokban a bérek emelkedése lassul, miközben a munkanélküliség stabilan 4,2 százalékon áll – derül ki az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal adataiból.
A tanulmány érdekes tényt is közöl a nagyvilágból: Egyesült Királyság: több mint 2,7 millió munkavállaló dolgozik négynapos munkahétben – ez az összes foglalkoztatott közel 11 százaléka. A cégek nagyobb motivációról, jobb toborzásról és költségmegtakarításról számolnak be. Világszinten: több mint 2,4 milliárd munkavállaló érzi már az extrém hőhullámok hatását, a termelékenység minden 20 °C fölötti egyes fokkal 2–3 százalékkal csökken – a WHO és a Meteorológiai Világszervezet szerint. Kína: az ifjúsági munkanélküliség továbbra is 14 százalék felett van. Egyre több nagyvárosban fizetnek a fiatalok azért, hogy „becsekkoljanak” ál-irodákba: itt állást keresnek, készségeket fejlesztenek, vagy éppen szüleik és iskoláik előtt mutatják, hogy dolgoznak.
Nem véletlen, hogy a Világgazdasági Fórum legfrissebb jelentése a demográfiát, a technológiát és a gazdasági bizonytalanságot nevezi meg a munka jövőjét formáló fő tényezőként. A fejlett világ öregedő társadalma munkaerőhiányt termel, míg a globális Dél fiatal tömegei munka nélkül állnak. A mesterséges intelligencia egyszerre jelent új lehetőséget és fenyegetést: miközben hihetetlen kereslet mutatkozik kiberbiztonsági szakemberekre és adatelemzőkre, egész állások tűnnek el egyik napról a másikra. A zöld átmenet sem mellékes: megújulóenergia-mérnökök, elektromos jármű-specialisták iránt soha nem látott igény van.
De mindez együtt jár hagyományos iparágak leépülésével, amely sok régióban feszültséget szül. A világpolitikai törések – kereskedelmi korlátozások, támogatások, iparpolitikai fordulatok – ráadásul folyamatos újratervezésre kényszerítik a cégeket. A headline számok tehát szépnek látszanak, de van, amiről nem szólnak. Ki az, aki teljesen kilépett a munka világából? Az Egyesült Államokban a munkaerőpiaci részvételi ráta 62,2 százalékra csökkent, köszönhetően a tömeges nyugdíjba vonulásnak és a bevándorlási politika változásainak. Új-Zéland ezzel szemben 70,5 százalékot tud felmutatni, igaz, enyhe csökkenéssel.
A munkáltatóknak ez létkérdés: alacsony munkanélküliség, de gyenge részvétel azt jelenti, hogy nincs elég ember, aki ténylegesen dolgozni tudna. A döntéshozók számára pedig világos üzenet: a nőket, fiatalokat és idősebb dolgozókat nem szabad a pálya szélén hagyni. Hogyan reagálnak a cégek? A bizonytalanság érződik a vállalatoknál is. A Világgazdasági Fórum szeptemberi felmérése szerint a HR-vezetők 42 százaléka további turbulenciára számít. Egyes cégek elhalasztják a bővítéseket, mások szerkezetátalakítással próbálnak időt nyerni. De közben mind többen látják: a hosszú távú alkalmazkodás elkerülhetetlen.Három prioritás rajzolódik ki: a munkakörök átalakítása a mesterséges intelligencia integrációjához, a munkahelyi kultúra megerősítése a tehetség megtartására, és a felelős technológiahasználat biztosítása. Okkal merül fel a kérdés: vajon az alkalmazkodás ütemét a gazdaság, a politika vagy maguk a munkavállalók határozzák meg? Egy biztos: a munka világa nem tér vissza a régi kerékvágásba.
Forrás: novekedes.hu
