Úgy tűnik a távmunka a fontos tapasztalatok megszerzésétől fosztja meg a fiatalokat. Nem látják azokat a munkaműveleteket, melyeket a már régóta dolgozó munkatársak végeznek. A visszajelzések is sokszor elmaradnak.
Egy friss kutatás arra világít rá, hogy a hibrid munkavégzés megfosztja a fiatalabb alkalmazottakat a karrierjük elején fontos tapasztalatoktól. Egy 1000 brit alkalmazottat megkérdező új tanulmány azt vizsgálta, hogy nem távolodnak-e el a munkahelyüktől a fiatalok a hibrid munkarend miatt, mert a 35 év alattiak 51%-a szerint emiatt a politika miatt kevésbé érzik a kötődést a vállalathoz – írja a HR News. Az IRIS Software Group HR-technológiai szolgáltató által végzett kutatásból kiderült, hogy a 18–24 évesek több mint fele (52%) és a fiatalabb Y generáció (25–34 évesek) 49%-a elismeri, hogy a hibrid munkavégzés miatt kevésbé érzik a kötődést a munkaadójukhoz – szemben az 55 év felettieknek csak egynegyedével (25%), akik ugyanezt állították.
Az eredmények rávilágítanak arra az aggodalomra, hogy a távmunka megfosztja a fiatalabb alkalmazottakat a karrierjük elején fontos tapasztalatoktól, a munkahelyi kapcsolatok kiépítésétől a személyes interakciókon keresztül történő szakmai készségek elsajátításáig. Ezek az informális tanulási lehetőségek – a tapasztaltabb kollégák megfigyelése, a prezentációs készségek gyakorlása és az azonnali visszajelzések – hagyományosan a szakmai fejlődés sarokkövei.
A fiatalabb munkavállalók kevésbé tartották a hibrid munkavégzést a munkahelyi előnyök egyik legfontosabb elemének: az IRIS által megkérdezett 18–24 évesek közül csak 9% gondolta így. Ezzel szemben az átlagban 17% mondta ugyanezt, és a 45–55 éves munkavállalók kétszer olyan valószínűséggel részesítették előnyben a hibrid munkavégzést (22%), mint a fiatalabbak. A 18–24 évesek számára a legkeresettebb munkahelyi előnyök a szabadság mint juttatás (18%) és a pénzügyi jólét támogatása (17%) voltak. A tanulmány azonban arra utal, hogy a fiatalabb korosztály nem feltétlenül kapja meg a kívánt előnyöket, mivel a 18–24 évesek a legkevésbé elégedettek azzal, hogy azok mennyire felelnek meg jelenlegi élethelyzetüknek (59% az átlagos 69%-hoz képest).
Stephanie Kelly, az IRIS személyzeti igazgatója elmondta: „A hibrid munkavégzés önmagában nem jelent problémát. A probléma az, hogy sok vezető nem kapott megfelelő képzést vagy eszközöket a decentralizált csapatok hatékony vezetéséhez. És ezt a fiatalabb munkavállalók fizetik meg. A karrier kezdete sokkal többről szól, mint csak a munka elvégzéséről. A folyosói beszélgetésekről, arról, hogy megfigyeljük, hogyan kezelik a tapasztaltabb kollégák a bonyolult helyzeteket, arról, hogy gyakoroljuk a nagy megbeszélés előtt, hogyan fogalmazzuk meg az elképzeléseinket. Amikor a fiatal szakemberek a hálószobájukból dolgoznak, lemaradnak azokról a pótolhatatlan „aha” pillanatokról, amelyek abból adódnak, hogy egyszerűen mások közelében vannak. Ezek nem csak kellemes kiegészítők, hanem a karrier alapkövei”.
Az IRIS kutatása szerint a Z generációs alkalmazottak érzik magukat a legkevésbé támogatottnak: csak 56% véli úgy, hogy a vállalatuk foglalkozik azzal, hogy érezzék, hogy a céghez tartoznak, szemben a 25–34 évesek 77%-ával és a 35–44 évesek 78%-ával. Stephanie Kelly hozzátette: „Az érdekes az, hogy a Z generáció rendkívül nagyra értékeli a munka és a magánélet egyensúlyát, de nem a fejlődésük rovására. Mindkettőt akarják. Míg az idősebb kollégák a hibrid munkavégzést végső előnynek tekinthetik, a fiatalabb munkatársak gyakran feladnák ennek egy részét több szabadságért vagy jobb anyagi támogatásért cserébe. Az okos vállalatok nem fogják többé feltételezni, hogy mindenki ugyanazt akarja, és elkezdik személyre szabni a megközelítésüket. Azok, akik ezt megteszik, meg fogják látni a különbséget a munkavállalói megtartási arányban, a termelékenységben és végső soron a nyereségben.”
Forrás: hrportal.hu
