A folyamatosan változó munkaerőpiaci helyzet megköveteli, hogy a dolgozók folyamatosan képezzék magukat. Akik ezt nem teszik meg kiszorulnak a munkaerőpiacról. Nemcsak az intézményesített tanulás, de a különböző képzések is fontosak.
Az élethosszig tartó tanulás ma már nem extra lehetőség, hanem nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy egy munkavállaló a XXI. század munkaerőpiacán foglalkoztatható, versenyképes és mobilis maradjon – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből. A tanulmány szerzője, Erdélyi Dóra az InfoRádióban elmondta: az a dolgozó lesz sikeres és jövőálló, aki képes gyorsan új készségeket elsajátítani.
Lifelong learning
Az élethosszig tartó tanulás (angolul: lifelong learning) ma már kulcsszerepet játszik az egyének munkaerőpiaci esélyeiben és a gazdasági versenyképességben, Magyarország azonban – a javuló tendencia ellenére – ezen a téren is lemaradt az európai élmezőnyhöz képest – állapítja meg elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A tanulmány szerzője, Erdélyi Dóra az InfoRádióban elmondta: az emberek nem tehetik meg, hogy felnőttként, a munka mellett ne képezzék magukat, mert akkor lemaradnak vagy kiszorulnak a legjobb munkahelyekről. Mint fogalmazott, nagyon gyorsan változik a világ, és ezzel a változással egyénileg is lépést kell tudni tartani, nem csak a vállalati vagy a nemzetgazdasági szinten. Az elemző kiemelte: folyamatosan fejlődik a technológia, a digitalizáció, átértékelődnek vagy akár meg is szűnhetnek bizonyos munkakörök, és ilyen körülmények között „az lesz a sikeres és jövőálló munkavállaló, aki képes gyorsan új készségeket elsajátítani”.
Az élethosszig tartó tanulás olyan folyamat, amely során az ember egész élete alatt – szervezett vagy önálló módon, formális, nem formális vagy informális formában – folyamatosan tanul, fejlődik, képzi és fejleszti magát. Ez nemcsak a hagyományos iskolai évekre korlátozódik, hanem a munkahelyi képzésekre, tanfolyamokra is kiterjed, sőt a közösségi, családi vagy egyéb élettapasztalatokat, önképzést is magában foglalja. Az elemző külön megemlítette az informális tanulást, amikor spontán ismereteket szerzünk a mindennapi életben online információgyűjtésből, tapasztalatokból, önképzésből. Erdélyi Dóra szerint nemzetgazdasági érdek is a folyamatos tanulás, mert azok az egyéni hasznok, amelyeket a tanulás során sajátítunk el – így például a kreativitás, a rugalmasság vagy az önbizalom –, magasabb szintre is emelhetők, ha alkalmazzuk a munkánkban, a vállalati működésben.
Pozitív hatása
Az élethosszig tartó tanulás ugyanis egyebek mellett segíti az alkalmazottakat abban is, hogy kreatívabbak legyenek, kritikusan gondolkodjanak, önállóan oldják meg a különböző problémákat. Ezek a folyamatok pedig serkentik az innovációt, hozzájárulnak a vállalati működés fejlesztéséhez, továbbá új ötletek is születhetnek. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője úgy véli, az a szervezet vagy cég, amely a középpontba helyezi a folyamatos tanulást és képzést, versenyelőnyre tehet szert számos területen, hiszen hatékonyabban dolgozhatnak a munkatársak, az ideális körülmények megteremtésével kevesebben hagyják el az adott vállalatot, és jobban alkalmazkodhatnak a változásokhoz is a munkavállalók.
„A lifelong learning mind vállalati, mind nemzetgazdasági szinten növeli a versenyképességet” – jegyezte meg Erdélyi Dóra. Az oktatásban és képzésben való részvételt globális szinten mérik, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) idén készített kutatást ezzel kapcsolatban. Tizenkét hónapon át figyelték, hogy a felkeresett vállalatoknál, szervezeteknél mekkora arányban vettek részt formális vagy nem formális képzéseken a munkavállalók. A felmérés alapján az északi és az angolszász országokban volt a legnagyobb hajlandóság: Finnországban, Norvégiában és Dániában jelentős volt az érdeklődés a különféle képzések iránt. A legalacsonyabb arányt Dél-Koreában, Horvátországban és Lengyelországban mérték. Magyarország a teljes rangsor utolsó harmadában és a régiós középmezőnyben található.
Statisztika
Erdélyi Dóra elmondta: a 2024-es Eurostat-adatok szerint a felmérést megelőző négy hétben átlagosan a felnőtt uniós állampolgárok 14 százaléka járt képzésre. Ez uniós szinten emelkedést mutat 2020-hoz képest, amikor a dolgozók 9,1 százaléka vett részt ilyen képzéseken. A tavalyi felmérés Magyarországon csaknem 12 százalékos részvételi arányt mutatott, ami nem sokkal marad el az uniós átlagtól. Ezzel hazánk a listán megelőzte Csehországot (10,8 százalék) és Lengyelországot (10 százalék) is. Régiós szinten egyébként Szlovénia (23,1 százalék) és Szlovákia (12,8 százalék) teljesített kiemelkedően. Erdélyi Dóra hozzátette: az elmúlt években jelentősen átalakult és modernizálódott a felnőttképzési rendszer Magyarországon. Rugalmasabb és a munkaerőpiaci igényekhez jobban alkalmazkodó képzések váltak elérhetővé, illetve a munkáltatók is egyre inkább szerepet vállalnak a célzott képzésekben. Támogatják a szakmai átképzéseket, a rész-szakképzéseket és a rövidebb kurzusokat is.
A tanulmány szerint a képzési modernizáció pozitív hatásai megmutatkoznak a részvételi arányokban is. A felnőttképzésben (egész életen át tartó tanulásban) résztvevő 25-64 évesek aránya a 2015-ös 7,1-ről 2024-re 11,8 százalékra ugrott hazánkban. Magyarországon is látszik az az európai trend, amely szerint a nők nagyobb arányban vesznek részt felnőtt korukban is különböző képzéseken: 2024-ben a nők 13,2 százaléka, a férfiak 10,4 százaléka vett részt oktatásban, képzésben. Az OECD annak is utánajárt, hogy milyen tényezők, akadályok állnak az élethosszig tartó tanulás útjába.
- Az elemző elmondta: sok felnőtt azt válaszolta, nem érzi fontosnak, hogy képezze magát, mert nincs elég információja, hogyan tehetné ezt meg, illetve egyesek nem látnak benne hasznot.
- Sok megkérdezett azt mondta, egyszerűen nem jut ideje a tanulásra különféle családi vagy egyéb kötelezettségek miatt.
- Másokat a magas képzési díjak, illetve az állami vagy a munkáltatói támogatás hiánya tántorított el a képzésektől.
Erdélyi Dóra megjegyezte: a gazdasági dualitás a munkahelyi- és felnőttképzésekben is meglátszik idehaza, a kisebb vállalkozásoknál jellemzően szűkebb körben valósul meg a tudatos képzés. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb és főleg a multinacionális vállalatoknál sokkal tudatosabban és megfelelő stratégiával építik be a munkáltatók képzését a mindennapi működésbe. A kis- és középvállalkozások körében viszont sokkal nagyobb a szórás, és számos cégnél tapasztalható az, hogy a továbbképzések eseti jellegűek vagy minimális számban biztosítottak, és leginkább csak a szakmai alapismeretek pótlására vagy a jogszabályi megfelelés miatt történnek.
Forrás: infostart.hu
