Magyarországon alacsony a többgenerációs háztartások aránya, azonban a nyugdíjasokra nemcsak a családoknál, de a munkaerőpiacon is számítanak.
A nyugdíjasok egyre nagyobb szerepet vállalnak a munkaerőpiacon és a családjuk életében is. Kérdés azonban, hogy hogyan tudják megtalálni az egyensúlyt a munka és a magánélet között. Magyarországon 2025 januárjában 2,4 millió nyugdíjas élt, akik közül kétmillióan öregségi nyugdíjasok voltak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 65-69 éves korosztály 15%-a volt aktív 2024-ben, ami azt mutatja, hogy sok nyugdíjas továbbra is részt vesz a munkaerőpiacon.
Emellett a nagyszülők jelentős szerepet vállalnak a családok életében, különösen a gyermeknevelés terén. A munka és magánélet egyensúlyára ma már a dolgozó nyugdíjasoknak is gondolnia kell, a témát az Economx járta körül. A többgenerációs háztartások aránya Magyarországon a kisgyermeket nevelő családok körében 15%, míg Bulgáriában ez az arány 40% körül van. Ez azt jelenti, hogy hazánkban minden hetedik család él együtt a nagyszülőkkel, ami jelentős támogatást nyújt a gyermeknevelésben és a mindennapi életben.
Az Európai Unió országaiban a legalább egy 15 éven aluli gyermeket nevelők 62%-a nem vesz igénybe professzionális segítséget a gyermeknevelésben, mint például bébiszittert vagy magánnapközit, elsősorban anyagi okok miatt. A szülők fele úgy véli, hogy egyedül vagy partnerükkel is képesek ellátni a szülői feladatokat, míg 15%-uk informális módon, például a nagyszülők segítségével oldja meg a gyermekfelügyeletet.
Egy 2021 és 2022 között készült kutatás szerint a hároméves gyermeket nevelő anyák 96%-ának van legalább egy élő nagyszülője, és 58%-uknak legalább egy dédszülője is él. A családok 93%-ában a gyerekek havonta legalább egyszer találkoznak valamelyik nagyszülőjükkel, és a családok felében a nagyszülők heti egy napot töltenek a gyermekekkel, ami jelentős támogatást jelent a szülők számára.
Forrás: 168.hu
