A magyar munkaerőpiacon egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkanélküliség. Jelentős a kora iskolaelhagyók száma, a fiatalok későn kerülnek be a munka világába.
Félmillió új munkavállalót szeretne a kormány 2030-ra. Az ATV Start című műsorában Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi és marketing cég igazgatója beszélt a tervről, azon belül pedig arról, hol lehet még munkaerőtartalékot találni idehaza. Mint a szakember emlékeztetett rá, Magyarországon jelenleg 220 ezer munkanélkülit tartanak nyilván, és ennek a tömegnek egy jelentős hányada arra vár, hogy beléphessen a munkaerőpiacra. A 220 ezer munkanélküli nagy része ugyanakkor legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, de persze vannak középfokú, sőt, elenyésző arányban felsőfokú végzettségűek is. 40 százalékuk körülbelül 30 napon belül el tud helyezkedni, viszont van egy további 40 százalék, amelyik több mint egy éve munkanélküli.
A 2030-ra tervezett további 500 ezer munkavállaló esetében a szakember szerint három dolgot kell vizsgálni:
- Van-e elég álláslehetőség, ahol ezt az 500 ezer embert el akarjuk helyezni?
- Van-e ennyi mozdítható munkaerő?
- A mozdítható munkaerő rendelkezik-e a szükséges képzettséggel?
Magyarországon a felsőfokú végzetek aránya nagyjából 30 százalék, ami alacsony azokhoz az országokhoz képest, ahová fel szeretnénk zárkózni: Koreában ez az érték már 2010-ben 65-70 százalékon állt, mondta a műsorban a szakember. Ugyanakkor több mint félmillió magyar munkavállaló legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Számukra csak továbbképzés által nyílhat lehetőség arra, hogy betanított munka helyett valamilyen magasabb hozzáadott értékű tevékenységre is alkalmassá váljanak, nem mellesleg a magasabb bér is a képzettség függvénye.
Folyamatos képzés fontossága
A folyamatos képzés emellett azért is fontos, mert a mire a jelenleg 45 éves átlagéletkor a munkaerőpiacon 2030-ra eléri az 50 évet, egy technológiai ugrás fog bekövetkezni, amivel lépést kellen tartani. Nem csökken a korai iskolaelhagyók száma, tehát azok száma, akik legfeljebb nyolc általánossal rendelkeznek, de a munkaerőpiacra sem kerülnek be. Ezeknek a fiataloknak a száma nagyjából ugyanott tart, ahol 2010-ben, pedig rendkívül fontos lenne, hogy őket is becsatornázzák a munkaerőpiacra.
Mindemellett a fiatalok munkaerőpiacra lépése évről évre tolódik ki, ma már 25-27 év között mozog. Az idősebb generáció, a 60 év felettiek esetében egyértelműen a nőkre számíthat nagyobb részt a munkaerőpiac, ők vannak jobb egészségi állapotban. Magyarországon a 60 év felettiek foglalkoztatási száma 400 ezer körül van, ők már ledolgoztak 30-40 évet, „tehát nem feltétlen szeretnének nyugdíj mellett dolgozni, túlnyomó részük legfeljebb kényszerből maradna a munkaerőpiacon a közismerten gyenge nyugdíjak miatt”, tette hozz a műsorban Nógrádi József.
Forrás: atv.hu
