Bár nőttek a bérek az elmúlt időszakban hazánkban, de nincs ok az örömre. Az infláció ugyanis elviszi az emelést és uniós összehasonlításban is rosszul állunk.
2024 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 442 000 forint volt – közölte a KSH. A bruttó átlagkereset 13,3, a nettó átlagkereset 13,1, a reálkereset pedig 9,3%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 518 800, a nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, 15,3, illetve 15,1%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Tényleg ilyen gyorsan mennek felfelé a bérek? A bérek emelkedéséhez idén jelentősen hozzájárult, hogy a minimálbér tavaly decemberben 15 százalékkal, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal nőtt. Ez nemcsak a legkisebb béreknél hatott, hanem a bértorlódás elkerülése végett a magasabb bérkategóriákban is. Ráadásul az elmúlt két év inflációs válsága után a munkáltatóknak a szokásosnál sokkal nagyobb mértékben kellett változtatni a béreken, ha nem szeretnék, hogy megugorjon a fluktuáció.
Mit jelent ez a valóságban? Annyi biztos, hogy ez az emelés aligha számottevő a megélhetéshez szükséges kiadások áremelkedéseihez mérten. Sőt, az Eurostat 2023-as béradatai alapján a magyarok átlagkeresete a 4. legalacsonyabb volt az Európai Unióban. Az uniós átlagfizetés tavaly évi 28 217 euró (csaknem 900 ezer forint) volt, nálunk ez 12 456 euró (396 ezer forint). A 900 ezer forintnak megfelelő átlagnál tíz országban kerestek többet a dolgozók, míg 17 országban kevesebbet. A magyar keresetnél csak Bulgáriában, Romániában és Horvátországban rosszabb az átlagbér.
Forrás: forbes.hu
