Kevesen keresnek állást hazánkban

Kevés az álláskereső

Egyszerre nő ugyan a foglalkoztatottság és a munkanélküliség, de ez utóbbi azt mutatja, hogy a korábban inaktívak is megjelennek a munkaerőpiacon, vagyis nő a gazdasági aktivitásuk.

A regisztrált álláskeresők száma harmincéves mélyponton van, soha ilyen alacsony nem volt még ez az adat, vagyis az emberek jelentős része keres és talál is munkát – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna műsorában. Czomba Sándor elmondta: a foglalkoztatottak száma márciusban 4 millió 723 ezer volt, ami több mint 30 ezerrel haladja meg a tavaly márciusi adatot. Egyszerre nő ugyan a foglalkoztatottság és a munkanélküliség, de ez utóbbi azt mutatja, hogy a korábban inaktívak is megjelennek a munkaerőpiacon, vagyis nő a gazdasági aktivitásuk.

Nehéz megtartani a munkavállalókat

Nagyjából 64 ezer ember jelent meg egy év alatt álláskeresőként, a fele el is tudott helyezkedni, a jelenleg munkanélküli 30-32 ezer emberre viszont „most már rálátunk”, vagyis segíteni tudunk nekik különböző eszközökkel – fejtette ki az államtitkár. Feszes továbbra is a munkaerőpiac, ami a munkavállalóknak jó, de a munkaadók aggódnak. Számukra kényszer, hogy emeljék a béreket, amivel meg tudják tartani a munkavállalóikat – jelezte Czomba Sándor. Felidézte, hogy a koronavírus-járvány idején mintegy 400 ezer ember munkahelyét sikerült megmenteni átmeneti kormányzati intézkedésekkel.

Tavaly nem a béremelések ütemével volt gond, hanem azzal, hogy azt „felfalta az infláció”, de a Covid idején a munkáltatók már megtanulták, hogy az utolsó pillanatig meg kell tartani a munkaerőt. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség terén 2010-ig Magyarország az utolsó harmadba tartozott Európában, most pedig az első öt-hat ország közé került a skandináv államokkal versengve. Fontos, hogy a munkahelyek végre oda települnek az országban, ahol rendelkezésre áll a megfelelő munkaerő, ez a folyamat látható most Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden vagy Pécsett.

200 milliárd forintos támogatás

Czomba Sándor kitért az Ifjúsági garancia plusz programra, amely 200 milliárd forintos európai uniós forrás igénybevételével 2029-ig nyújt segítséget a 30 év alatti álláskeresőknek. Ebben a korosztályban 10 százalékos lemaradása van Magyarországnak az EU-hoz képest. A programban alapvetően bértámogatást adnak a munkáltatóknak, ha 30 év alatti álláskeresőt vagy inaktív fiatalt foglalkoztatnak. Akár 4-6 hónapig átvállalják a bérek felét, a 60 kilométernél távolabb lakóknak 186 ezer forintig albérleti támogatást adnak, az ennél rövidebb távon ingázóknak pedig útiköltség-térítést. A mindenkori minimálbér másfélszereséig képzési támogatást és ezzel együtt útiköltség-térítést is kínálnak a jelentkezőknek – sorolta az államtitkár.

Hozzátette, hogy összesen 84 ezer fiatalt kívánnak megszólítani, akik közül 55 ezer tartósan munkanélküli, hátrányos helyzetű, és legalább 25 ezer fiatal képzéséhez szeretnének hozzájárulni. Czomba Sándor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt is kifejtette, hogy ma Magyarországon mintegy 120 ezer ember számít inaktívnak, közülük 40-50 ezer lehet az, aki könnyebben visszatérhet a munkaerőpiacra. Döntő többségében nyolc osztályt végzettek vagy nem rendelkeznek szakképesítéssel, akiknek pedig van valamilyen szakmája, azoknál kérdéses, hogy szüksége van-e arra a munkáltatóknak. Ezért is fontos, hogy a képzési, továbbképzési programokat az inaktívak számára is biztosítják, hogy akik ténylegesen dolgozni akarnak, azoknak meglegyen erre a lehetősége – mondta az államtitkár.

Forrás: magyarnemzet.hu

További cikkek