A EU-tagállamok körülbelül felében a nominális bérnövekedés mértéke nem érte el az infláció szintjét, így ezekben az országokban 2023 második negyedévében a reálbérek csökkenése volt megfigyelhető. A legnagyobb mértékben, éves szinten több mint 4 százalékkal Csehországban, Olaszországban és Máltán csökkentek a reálbérek.
A EU-tagállamok körülbelül felében, köztük Magyarországon a nominális bérnövekedés mértéke nem érte el az infláció szintjét. 2022 eleje óta a nominális bérek erőteljesen emelkedtek az EU-n belül, de az emelkedés mértéke még mindig jóval elmarad az infláció ütemétől, így jelentősen csökkennek a reálbérek – állapította meg az EU munkaerőpiacáról és az uniós bérek alakulásáról szóló idei éves jelentésében az Európai Bizottság- amiről a Portfolio írt.
Az április és június közötti időszak adataiból kiderül, hogy a nominális bérek a második legnagyobb mértékben Magyarországon emelkedtek az unióban éves szinten, miután itthon 17%-kal nőttek a bérek 2022 azonos időszakához képest. Egyedül Romániában volt magasabb a növekedési mutató (19%). Mindkét országot a magas infláció mellett feszes munkaerőpiac jellemzi.
Hazánkban 3,7%-kal csökkent a bérek vásárlóereje, ez az ötödik legnagyobb reálbér-csökkenés az EU-ban. A magyar bérek nominális emelkedése csak azért tudta részben ellensúlyozni az infláció hatását, mert az Eurostat adatai szerint tavaly október óta az összes hónapban hazánkban volt a legmagasabb az infláció az EU-n belül. Az Unió tagállamaiból tíz országban 3%-ot meghaladó mértékben csökkent a minimálbér vásárlóértéke 2022 eleje és 2023 júliusa között. Magyarországon 10,5%-kal esett vissza, ennél nagyobb visszaesést csak Csehországban mutattak ki (12%).
Forrás: hrportal.hu
