Karácsony Zoltán, a HRportál álláspiaci szakértője a Bruttó podcastben tájékoztatott róla, hogy Ausztria a napokban újraindítja a bő 30 éve megszüntetett, a Fülöp-szigeteki vendégmunkások alkalmazásáról szóló egyezményét. Az osztrákok eddig főképpen a régiójukból – például hazánkból – szívtak el munkaerőt, azonban manapság nem érkezik hozzájuk elegendő munkavállaló, így kénytelenek a Fülöp-szigetek felé fordulni, ahogyan Magyarország is teszi.
Az Ázsia felé fordulás nem magyar sajátosság, megfigyelhető a kelet-európai és a nyugat-európai országok körében – idézi a szakértőt a VG. A Fülöp-szigetekiekkel kapcsolatosan megjegyezte, nagyon jól beszélnek angolul, mivel az az egyik hivatalos nyelv a nagyjából 100 milliós országban. Ott régi hagyománya van a külföldi munkavállalásnak, ezért sem meglepő, hogy olajozott állami intézményrendszer kapcsolja össze a munkakeresőket az európai ügynökségekkel. Emellett római katolikus ország, így az állampolgárai könnyebben beilleszkedhetnek a magyar kulturális közegbe.
200-300 ezer vendégunkásra lehet szükség
Nagyjából 500 ezer fővel növelné a Magyarországon dolgozók számát a kormány az évtized végéig. Ehhez elsősorban a belső munkaerő-tartalékokra hagyatkoznának, azonban szinte egészen biztos, hogy az nem lesz elég. A Humán Centrum elemzése szerint a cél eléréséhez 200-300 ezer vendégmunkásra lehet szükség a most ittlévő nagyjából 100 ezer mellett. Ők elsősorban az Európai Unión kívüli országokból érkezhetnek.
Abban mindannyian egyetértünk, hogy először az országhatárokon belüli dolgozókkal kell feltölteni a munkaerőpiaci hiányt. Az általános gyakorlat az, hogy csak ezt követően, egy erős kiválasztási szűrést követően merül fel a vendégmunkások bevonása, kontrollált és ellenőrzött körülmények között, azaz fontos, hogy csak azokon a területeken és csak annyi időre alkalmazzák őket, ahol erre ténylegesen szükség van – tájékoztatott Rack-Szabó Edina, a cég szolgáltatásfejlesztési vezetője a napokban.
Nem veszik el a magyarok munkáját
Hozzátette, Magyarországon óriási a munkaerőhiány a fizikai betanított feladatkörökben. A hiányhoz az is hozzájárul, hogy a több lehetőség miatt a magyarok gyakran nem vállalnak el bizonyos munkákat. A tapasztalatok szerint elsősorban a nehéz fizikai munkakörök maradnak betöltetlenek. Tehát a vendégmunkások nem veszik el a magyarok munkáját. Sőt, támogatják a munkaerőhiány miatt meggyengült munkaadókat, így hozzájárulnak más munkahelyek fennmaradásához is.
A külföldi befektetők nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem biztosított elegendő dolgozó a munkavégzéshez. Ahhoz, hogy a magyar munkahelyek megmaradjanak, a beruházásokat pedig Magyarországra hozzák, kulcskérdés lett a külföldi munkavállalók behozatala – nyilatkozta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője néhány napja.
Rack-Szabó Edina még hozzáfűzte, Magyarország lemaradásban van a vendégmunkás-toborzásban a környező országokhoz képest. A hazánkkal nagyjából megegyező méretű munkaerőpiaccal rendelkező Csehországban például 700 ezer, Ausztriában 1 millió, a Magyarországnál négyszer nagyobb Lengyelországban pedig mintegy 2 millió vendégmunkás dolgozott az ukrajnai háború előtt. Magyarországon közel húszezer vendégmunkás dolgozik. Azonban ezek a számok az ukrán menekültek érkezésével tovább emelkedhettek.
Forrás: haszon.hu
