Hiány van még mindig informatikusokból, de az is gond, hogy sokan nyelvtudás nélkül jönnek ki az egyetemekről. A szakemberek szerint a folyamatos tanulás, képzés elengedhetetlen ebben a szakmában.
Több mint harmincezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról.
Ennek legfőbb oka, hogy még mindig kevesen választják ezt a pályát annak ellenére, hogy az informatikus fizetések egyre jobban követik a nyugat-európai trendeket. Egy biztos, az itthon diplomázott informatikusok bárhol a világban megállják a helyüket. A hazai informatikusok jó része a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karáról (a VIK-ről) kerül ki. A kar dékánja, Charaf Hassan így jól ismeri a diákokat és a munkaerő-piaci elvárásokat is. „Számomra abból lehet jó informatikus, aki hajlandó élethosszig tanulni, folyamatosan fejleszti magát a soft skillekben, például a kommunikációban, követi a trendeket, beszél idegen nyelvet, főként az angolt és tud csapatban dolgozni”, sorolta az általa fontosnak tartott ismérveket Charaf Hassan.
Abban ő és Vidus Anett, a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. IT-toborzási vezetője is egyetért, hogy a versenyképes informatikusnak kreatívnak kell lennie. Éppen ezért, hogy a tehetségek ne vesszenek el, az egyetem létrehozott egy inkubátorházat, ahol a diákok felszínre hozhatják, és meg is valósíthatják ötleteiket. Nagyon fontos, hogy a hallgatók ne kész sablonokban gondolkodjanak, mert ahogy a dékán fogalmazott: „minden, ami sablonosítható, az automatizálható, így később egy gép jobban fogja csinálni, mint mi. Amit a gép nem tud követni, az a kreativitás.”
60% gyakorlat 40% elmélet
A műszaki egyetem kezdetektől nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatias oktatásra. „Mi olyan szoftvereseket képzünk, akiknek van csavarhúzójuk”, mondja Charaf Hassan, arra utalva, hogy az egyetemen képzett szakemberek tudják és értik is, hogy mi zajlik a számítógépek házán belül. A magasabb szintű gyakorlati oktatásra jó példa a BProf képzés, amelynek hat félévében 60 százalék a gyakorlat és 40 százalék az elmélet. Az alapok elsajátítása után a hallgatók több féléven keresztül cégeknél kamatoztathatják korábban elsajátított tudásukat és szerezhetnek új ismereteket. „Ez win-win helyzet: a cégnek kezdetben olcsóbb munkaerő, a diáknak pedig egy lehetőség, hogy kipróbálhassa magát. A végeredmény pedig az, hogy a hallgatók 87 százalékban a gyakornoki helyen helyezkednek el”, ismerteti a BProf képzés egyik nagy eredményét a BME VIK dékánja.
Továbbra is hiányosság a nyelvtudás
Szükség is van a munkahelyeken megszerezhető szakmai és egyéb tapasztalatokra, húzza alá Vidus Anett. Az alapkompetenciákat elsajátítják az egyetemen, de az informatikának vannak és mindig lesznek olyan területei, ahol az új ismereteket csak az adott munkahelyen lehet felszedni. „Gyorsan változik a technológia, a cégek is használhatnak egyedi megoldásokat, amelyek kezelését, fejlesztését csak élesben, a munka mellett fogja megtanulni a delikvens”, mutat rá a HumanField szakértője. Ezért a kiválasztás során arra is figyelnek, hogy az illető képes legyen folyamatosan fejlődni. A HumanField szakértője azonban lát még egyéb hiányosságokat is. Többször szembesülnek azzal, hogy a jelölteknek nincs megfelelő nyelvtudása. Különösen az angol nyelv ismeretének hiánya fájó. „Továbbra is sokan jönnek ki magabiztos angol nyelvtudás nélkül az egyetemről, ami főleg akkor probléma, ha az illető multinacionális cégnél szeretne elhelyezkedni”, mondja.
Forrás:itbusiness.hu
