Az elkövetkező huszonöt-harminc évben számos negatív tendencia hat a magyar társadalomra is. A visegrádi országokra ugyanez lesz a jellemző. Kutatók több tendenciát vizsgáltak és összegezték a tapasztalatokat.
A társadalmi polarizáció, az energetikai átmenet, a táv- és hibrid munka hozzáférhetősége a munkaerőpiacon, a mesterséges intelligencia az egészségügyben, a kibertámadásoknak való kitettség és a mentális problémák gyakorisága jelentős hatást gyakorolnak a visegrádi országok, azon belül pedig Magyarország fejlődésére 2030-ig. További három társadalmi folyamat alakulása kritikus lehet a vizsgált időszakban, ezek pedig a félretájékoztatás, az összeesküvés-elméletek terjedése, valamint az oktatás minősége – derül ki egy nemzetközi kutatásból, amely a visegrádi országok covidjárvány utáni helyreállítási lehetőségeit vizsgálta.
Visegrádi országok
A cseh, lengyel és szlovák társadalomkutatókkal közösen végzett kutatásban Magyarországról a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói vettek részt. A társadalomtudósok 14 társadalmi trend hatásait vizsgálták, ezek közül jelölték meg azokat, amelyek a térség országainak társadalmi folyamataira jelentős hatást gyakorolnak. A tavaly novemberben zárult kutatásban 14 kulcsfontosságú tendenciát, valamint az ezek fejlődését befolyásoló tényezőket azonosították a geopolitika, a gazdaság, a technológia, a környezet, a társadalom, az oktatás és az egészségügy területén. Ezután a kutatásban résztvevő négy visegrádi ország belső érintett csoportjai, valamint más európai országok jövőkutató szakértői értékelték a feltárt tendenciák és tényezők hatását a V4-es régió fenntarthatóságára.
A vizsgálatban, amelynek teljes anyagát még nem publikálták, de a kutatás eredményeit röviden már ismertették, három olyan forgatókönyvet vettek alapul, amelyek az Európai Unió jövőjét voltak hivatottak modellezni, és amelyben az EU stratégiai céljai különböző mértékben teljesülnek. A kutatók azt akarták kideríteni, hogyan tudnának sikeresen alkalmazkodni a változó körülményekhez a vizsgált országok a külső kihívásoktól függetlenül. A vizsgálat eredményei alapján megfogalmazott ajánlásokat mind a magyar kormánynak, mind a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének elküldték, írták a BCE sajtóközleményében. A vizsgálat szerint a visegrádi országokban tapasztalható negatív trendek lényegesen erősebbek, mint az esetleges pozitívumok, ezért ezek megfékezése nélkül az érintett országokban nemigen lehet sikeres fenntarthatósági irányelveket életbe léptetni.
Kapcsolat és párbeszéd
A kutatók szerint haladéktalanul javítani kellene a politikai döntéshozók és a polgárok közötti kapcsolatot és párbeszédet, biztosítani kellene a független, hiteles tartalmakat közlő, széles társadalmi rétegeket megszólító médiát, a kritikus gondolkodás, a társadalmi tudatosság és a jövőbe mutató tervezés fejlesztését biztosító oktatási rendszert kellene kiépíteni. A kutatók hangsúlyozták, hogy a szociális, technológiai, gazdasági és politikai fejlesztéseket összehangoltan kell megvalósítani, ennek érdekében szerintük például a társadalmi jóllétet előmozdító termékeket és szolgáltatásokat kínáló vállalatokat kellene támogatni, vagy haladéktalanul szabályozni kellene a távmunka jogi kereteit. A tanulmány szerzői hasznosnak látnák egy tárcaközi és interdiszciplináris, a covidjárvány utáni társadalmi helyreállítással foglalkozó munkacsoport létrehozását. Azt is javasolják, hogy a visegrádi országok közös regionális oktatáspolitikával erősítsék a saját oktatási rendszereiket. A kutatás főbb eredményeiről konferenciaelőadásban is beszámoltak.
Forrás: qubit.hu
