Létfontosságúvá vált a nyelvtudás napjainkban, szinte már nincs olyan pozíció, ahol nem elvárt az idegennyelv ismerete. Hazánkban még mindig magas azok aránya, akik egyáltalán nem beszélnek semmilyen nyelvet.
Az angol jelenleg egyike a Föld leggyakrabban használt nyelveinek. A statisztikák szerint 446 millió anyanyelvi beszélője van napjainkban, 650 millióan beszélik jól első vagy második nyelvként, és 2-3 milliárd közé teszik azok számát, akik néhány szót értenek angolul. Emellett az Európai Unió egyik hivatalos és munkanyelve, illetve a legelterjedtebb számítógépes nyelv is. „Azt tapasztaljuk, hogy egyre többen ébrednek rá, hogy ki szeretnének lépni a korlátaik közül, és arra vágynak, hogy szabadabban éljenek, mozogjanak és dolgozzanak akár Magyarországon, akár bárhol a világban. A legkülönfélébb szakmákból érkeznek emberek angolnyelv-tanfolyamainkra, kifejezetten azzal a végső céllal, hogy nyelvtudásuk fejlesztésével több pénzt tudjanak keresni” – tájékoztatott Dunay Péter, a Speak! Nyelviskola szakmai vezetője, a Dunay-féle 100% beszéd, 0% könyv módszer megalkotója.
Hétköznapi kommunikáció
Megfigyelhető, hogy általában nem a szakmai szavak ismerete okozza a problémát, hiszen azt a nagyjából 200-300 szót a legtöbb esetben még a szakirányú képzések során elsajátítják a tanulók. A gondok sokkal inkább a hétköznapi kommunikáció területét érintik, hiszen, ha itt hiányosságok vannak, nem tud kialakulni az a fajta párbeszéd, ami az ügyfélszerzéshez hozzájárulhatna. „Sokan döntenek úgy, hogy máshol folytatják tovább az életüket, vagy kétlaki életet élnek, és ingáznak Magyarország és a választott ország között. Gyakran találkozunk például tetováló művészekkel, akik a hónap egyik felében Angliában dolgoznak, a másik felében pedig itthon, de vannak a tanítványaink között egészségügyi alkalmazottak, vendéglátósok, a szépségipar képviselői és IT-szakemberek is nagy számban” – tudtuk meg Dunay Pétertől.
Nyelvvizsga-moratórium
Az elmúlt két és fél évben a Covid miatt bevezetett nyelvvizsga-moratóriumok eredményeként több mint 100.000 ember kapta meg úgy a diplomáját, hogy nem volt köteles nyelvvizsgát tenni. Sőt, a tervek szerint a kormány teljesen kivezeti a kötelező nyelvvizsga rendszerét, a jövőben a nyelvvizsga-kötelezettség helyett a képzés során kell a felsőoktatási intézményeknek biztosítaniuk a megfelelő nyelvi kompetenciák elsajátításának lehetőségét, és jogot kapnak arra, hogy saját hatáskörben döntsenek a nyelvvizsga szükségességéről a diplomához.
„Annak ellenére, hogy ez sokak számára könnyítésnek tűnhet, fontos tudni, hogy ez korántsem jelenti azt, hogy az állások betöltéséhez ezután kevésbé lenne szükség a nyelvismeretre. A munkáltatók számára eddig sem a papír volt a lényeg, hanem a tényleges tudás, ez feltételezhetően a jövőben fokozottabban így lesz. Az angol nyelv ismeretének döntő szerepe lehet két, amúgy hasonló szakmai készségekkel rendelkező pályázó között, valamint egy adott pozícióban több mint 30%-kal kereshet többet az, aki nyelvet beszél” – hangsúlyozta a Speak! Nyelviskola szakmai vezetője.
A világban hihetetlen mértékben nő a tudásanyag és az információ mennyisége, amelyeknek csupán töredéke érhető el magyar nyelven, angolul viszont szinte minden. Aki nem képes ezeket befogadni és feldolgozni, rövid időn belül arra fog eszmélni, hogy behozhatatlanul lemaradt. „Az angol nyelv ismerete nélkül a kultúra területén is azt érezhetjük, hogy sok mindenből kimaradunk, ugyanis a műsorgyártóknak és -forgalmazóknak gazdasági szempontból nem áll érdekükben, hogy mindent magyarra fordítsanak. Egyre több tartalom lesz hozzáférhető kizárólag idegen nyelven, amit így nem lesz lehetőségünk megismerni” – tette hozzá Dunay Péter.
A nyelvtudás alapkövetelmény
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy nyelvtudás birtokában hatékonyabb lehet az életünk. Ha magyarul beszélünk, akkor nagyjából 15-20 millió emberrel tudunk kommunikálni a világban, ha viszont angolul is, akkor nagyjából egymilliárdra bővül ez a kör. “A nyelvtudás ma már nem plusz képesség, hanem egyre inkább alapkövetelmény. Olyannyira, hogy a Wikipédián a funkcionális analfabetizmus szócikk alatt a következőt olvashatjuk: az érintett tud írni és olvasni, de nagyon rosszul. Kibetűzi a szavakat, de nem érti meg a használati utasítást, és nem tud a saját örömére olvasni. Ez akadályozza a további tanulást. Magyarországon a különböző becslések szerint a felnőttek 16-33%-a funkcionális analfabéta. Egyes vélemények szerint ki kell bővíteni a definíciót az alábbiakkal: az is funkcionális analfabéta, aki nem beszél nyelveket, vagy nincs jogosítványa” – idézte a Dunay-féle 100% beszéd, 0% könyv módszer megalkotója.
Forrás: profitline.hu
