Az év első felében tovább fokozódott az akut munkaerőhiány, a következő hónapokban viszont az elszálló energiaköltségek egyes szektorokban átmeneti vagy tartós leálláshoz, a termelés visszafogásához vezethetnek, ami elbocsátásokat válthat ki.
A háború következményei eddig semmilyen hatással nem voltak a munkaerőpiacra, az elszálló energiaköltségek azonban egyes területeken átmeneti leállásokhoz vezethetnek, ami a foglalkoztatást is befolyásolhatja. Kérdés, hogy a kormányzati munkahelyvédelmi program mennyiben képes tompítani a negatív hatásokat – vetették fel az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi adatait kommentálva. A háború eddig semmilyen negatív hatással nem volt a hazai munkaerőpiacra – állapította meg az MTI-hez eljuttatott kommentárjában Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Az év első felében tovább fokozódott az akut munkaerőhiány, a következő hónapokban viszont az elszálló energiaköltségek egyes szektorokban átmeneti vagy tartós leálláshoz, a termelés visszafogásához vezethetnek, ami elbocsátásokat válthat ki.Hangsúlyozta azonban, hogy a kormány munkahelyvédelmi programot tervez az érintett szolgáltatói ágazatokban, míg a termelésben, az ipar területén működő vállalkozásokat az energiaköltségük növekedésének 50 százalékos átvállalásával igyekszik támogatni. Kérdés, hogy a tervezett támogatások, illetve a számos területen továbbra is fennálló munkaerőhiány mennyire lesz képes ellensúlyozni a negatív hatásokat – vetette fel a bankholding szakértője.
Az év végén és a jövő év elején részben szezonális, részben az energiaválság negatív hatásai miatt emelkedhet a munkanélküliségi ráta, azonban a jövő év közepétől újra csökkenhet. Suppan Gergely szerint idén 3,5 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalékról, és jövőre ismét 3,5 százalékos munkanélküliségi rátára számít. Megállapította, a munkaerőpiacot tehát továbbra is magas foglalkoztatás jellemzi, és sok területen van munkaerőhiány is.
Forrás: femcafe.hu
