Itthon a járvány és a háború hatásai ellenére dinamikában és létszámban is csúcsot döntött a foglalkoztatás, miközben a munkanélküliség alacsonyabb, mint a pandémia előtt – hangsúlyozta a VG-nek Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Magyarországon a legmagasabb a teljes munkaidőben dolgozók aránya az Európai Unió tagállamai közül: kétszáz emberből nyolcvan dolgozik hazánkban, közülük 76-an teljes munkaidőben.
A globális nehézségek, vagyis a koronavírus-járvány hatásai, valamint az orosz–ukrán háború kitörése ellenére is új csúcsot ért el a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon. Az elmúlt harminc év egyik legnagyobb növekedését tükrözik az adatok: igaz ez mind az első, mind a második negyedévünkre is – mondta a VG-nek Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. A foglalkoztatottak növekedésének dinamikája minden várakozást felülmúlt – részletezte a szakértő. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, ha összevetjük minden év első negyedévét, az ideiben volt a harmadik legnagyobb növekedés 1992 óta. A második negyedévek közt pedig a negyedik legnagyobb volt a bővülés. Szalai Piroska emlékeztetett: az elmúlt hat hónapban, vagyis már a háború időszakában visszaesés helyett tehát kiugróan nőtt a munkavállalók száma. Április és június között átlagosan 4,693 millió fő dolgozott, 74 ezer fővel többen, mint 2021 azonos időszakában. Az első negyedévben a több mint százezres növekedés háromnegyedét, a másodikban pedig a 74 ezres növekedés kétharmadát a nők adták – derül ki a VG cikkéből. A szakértő arra is rámutatott, hogy az Európai Unió tagállamaival összehasonlítva Magyarország a legkedvezőbb foglalkoztatási adatokkal rendelkező tagállamok között van. A 20–64 év közötti korcsoportban nálunk a legnagyobb egész Európai Unióban a teljes munkaidőben dolgozók aránya: kétszáz emberből nyolcvan dolgozik, több mint 76 ráadásul teljes munkaidőben. A munkanélküliségi ráta a járvány előtti szint alá javult: a napokban kiadott júniusi Eurostat adatok alapján a negyedik helyen állunk a tagországok között Csehország, Lengyelország és Németország után. Szalai Piroska megállapította, nem lett igazuk azoknak a szakértőknek, akik a járvány és a háború következményei, valamint a mintegy húszszázalékos minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés miatt arra számítottak, hogy tömegesen veszítenék el az emberek a munkahelyüket. Idén a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,739 millió volt. A 2022. április–júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,693 milliót tett ki, 74 ezerrel többet, mint az előző év azonos időszakában. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 67 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 13 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké hatezerrel csökkent – írta korábban a VG. Az előző hónaphoz képest közel 45 ezres júniusi növekményt teljes egészében fel tudta szívni a munkaerőpiac, erre utal, hogy a foglalkoztatottság még ennél is nagyobb mértékben, 53 400 fővel emelkedett. A nyári szezonális munkák beindulásával tetemes számú munkaerő tért vissza az inaktivitásból, emellett még az aktívan állást keresők közül is fel tudott szívni nagyjából nyolcezer embert a piac. Az ilyen mértékű havi változások persze sokkal inkább kivételnek tekinthetők, szezonalitáshoz köthetők. Az elemzők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a munkaerőpiaci javulás nem csupán statisztikai folyamat. Hosszabb távon nézve is tartósan kedvező irányú tendenciák láthatók a magyar munkaerőpiacon.
Forrás: magyarnemzet.hu, vg.hu
