A népesség nagy része városban él,ez a helyzet tovább fokozza az emberi szervezetet érő hőterhelést, mivel a városok mesterséges felszínei hőszigeteket képeznek. Kutatók azt találták, hogy a munkatermelékenység már akkor is csökken, ha a „nedves gömb hőmérséklet index” 24–26 Celsius-fok között van. Ezt az indexet a hőmérséklet, a páratartalom, a szélsebesség és a napsugárzás figyelembevételével számolják ki, azt nézve, mekkora hőterhelés éri az embereket. Ha ez a szám a 33–34 Celsius-fokot is eléri, akkor már felére csökken a munkások hatékonysága.
Évente pedig 100 haláleset közül az esetek több mint a felében valamilyen szív- és érrendszeri betegség okolható hazánkban. Az pedig, hogy a népesség nagy része városban él, tovább fokozza az emberi szervezetet érő hőterhelést, mivel a városok mesterséges felszínei hőszigeteket képeznek. Szabó Amanda Imola szerint a leginkább érintettek a mezőgazdasági és építőmunkások, illetve a forró gyárakban dolgozók, ha a hőstresszről van szó. A korábban említett 2400 milliárd dolláros globális gazdasági veszteség egy optimista számítás, amely akkor következne be, ha sikerülne 1,5 Celsius-fokosra korlátozni a hőmérséklet-emelkedést, mivel ennyire súlyosan érinti a hőstressz a kemény körülmények között dolgozó fizikai munkások szervezetét. A globális felmelegedés okozta emelkedő hőstressz leginkább az építőipari és mezőgazdasági munkásokat érinti, illetve a forró gyárban dolgozókat. A globális felmelegedés okozta emelkedő hőstressz leginkább az építőipari és mezőgazdasági munkásokat érinti, illetve a forró gyárban dolgozókat. A világszinten emelkedő átlaghőmérséklet nem oszlik el egyenlő mértékben. Az alacsonyabb jövedelmű régiókat jobban sújtja a probléma, akik ráadásul kevésbé képesek a növekvő hőhöz adaptálódni rendszerszinten. Ha azt gondolnánk, ez minket kevésbé érint, nagy tévedésben élünk, ugyanis pontosan ezek azok a régiók, amelyek a világ élelmiszer-ellátásában fontos szerepet játszanak: Kína és India a világ kukoricatermelésének 24 százalékáért, a rizstermelés 50 százalékáért, míg a búzatermelés 30 százalékáért felelnek. A két legsúlyosabban veszélyeztetett régióban, a szubszaharai Afrikában és Délkelet-Ázsiában a 3 Celsius-fokos globális felmelegedés a termények árának 5 százalékos emelkedéséhez vezethet, és a jóléti veszteség globálisan elérheti a 136 milliárd dollárt. Az építőipar is megsínyli a növekvő hőstresszt , 2030-ra a kieső munkaórák 19 százaléka ebben a szektorban várható, 60 százaléka a mezőgazdaságra esik majd. Az építőipari veszteségek főleg Észak-Amerikában, Észak-, Dél- és Nyugat-Európában, illetve az arab országokban valószínűsíthetők. A hőstressz gazdasági, társadalmi és egészségügyi hatásai miatt nehezebbé fog válni a szegénység leküzdése, illetve az emberi méltóság határain belüli lakó- és életkörülmények elérése. Az ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Céljából 9 elérését veszélyezteti az emelkedő hőmérséklet és annak hatásai. Többek között a szegénységgel, élelmezésbiztonsággal, egészséggel, tisztességes munkavégzéssel, gazdasági növekedéssel és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésével kapcsolatos célkitűzéseket fenyegeti. A szakember szerint a globális gondolkozás és összefogás, befektetés segíthetné minimalizálni a hőstressz okozta kockázatokat és egyenlőtlenségeket. Egyrészt rendszerszintű fejlesztéseket kellene kieszközölni a mezőgazdaságban. Ez gépesítéssel és klímaorientált okos mezőgazdaságra való átállással kellene, hogy megvalósuljon, hogy a munkásokat minél inkább védeni lehessen. Másrészt, olyan szabályozásokat kellene bevezetni, hogy a munkavállalók egy adott hőmérsékleten túli hőnek ne lehessenek kitéve. Harmadrészt, fejleszteni kellene a szociális ellátórendszert, ideértve a társadalombiztosítást és a szociális támogatásokat, hogy a munkavállalók és családjaik könnyebben alkalmazkodni tudjanak a hőstressz határaihoz, erre különösen a fejlődő országokban lenne szükség.
Forrás: divany.hu
