Hazánk továbbra is távol marad az Európai Unió által megfogalmazott céltól, vagyis attól, hogy 2030-ra a fiatal diplomások aránya elérje a 45 százalékot. Alacsony az egyetemet végzett fiatalok aránya, pedig a munkaerőpiacon is előny a felsőfokú végzettség. Noha idén néhány ezerrel több hallgatót vettek fel egyetemre, mint egy évvel korábban – összesen 75,7 ezren jutottak be a felsőoktatásba –, az elsőéves egyetemisták száma a 2011-2013-as drasztikus, több mint 25 ezres visszaesés óta nem nőtt számottevően.
Az Eurostat legutóbbi, 2020-ra vonatkozó adatai szerint Magyarországon mindössze 30,7 százalék a 25 és 34 év közötti diplomások aránya, ami a harmadik legrosszabb eredmény az EU-ban, csak Olaszországban és Romániában van kevesebb fiatal diplomás. Az EU-átlag 40,5 százalék, ami folyamatosan növekszik, a magyarországi adatok ellenben 2015 óta folyamatosan csökkennek (ekkor még 32,1 százalék volt a 25-34 éves diplomások aránya), a 2015-2020 közötti visszaesés pedig nálunk volt a legnagyobb mértékű EU-s szinten. A legjobban teljesítő országok Luxemburg, Írország és Ciprus, de például Litvánia és Szlovénia is elérte már a 45 százalékos arányt. A fiatal diplomások, valamint az egyetemre bekerülők számának csökkenésének nemcsak demográfiai okai vannak, nagy szerepet játszott benne az Orbán-kormány felsőoktatás-politikája is – azaz az államilag támogatott férőhelyek korlátozása, a ponthatárok központi szigorítása, a szakmegszüntetések és összevonások sora. Orbán Viktor miniszterelnök még 2012-ben „a romkocsmák félhomályában merengő diplomásokkal” próbálta magyarázni kormánya lépéseit, szerinte ugyanis az addigi oktatási rendszer tömegével termelte ki a „használhatatlan tudású embereket”. Ugyanakkor a statisztikák sem akkor, sem most nem támasztják alá a kormányfő szavait. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2009 és 2020 között a foglalkoztatási ráta töretlenül a felsőfokú végzettségűek körében volt a legmagasabb. Tavalyi a főiskolai diplomával rendelkezők 77, az egyetemi diplomával rendelkezők 81,8 százaléka volt foglalkoztatott, míg az érettségivel és szakmai végzettséggel rendelkezők 70,1 százaléka, a szakmai végzettségűek (érettségi nélkül) 67 százaléka, a csak érettségivel rendelkezők 57 százaléka, az általános iskolát végzetteknek pedig 33,1 százaléka. A munkanélküliségi ráta a diplomásoknál a legalacsonyabb, 1,6-1,9 százalék, a középfokú végzettségűeknél 3,5-4,1 százalék, az általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében 10,4 százalék. Az egyetemi diplomával rendelkezők körében 2020 végén 13,3 ezren voltak munkanélküliek, míg a középfokú végzettségűek körében 23 és 54 ezer körül alakult a regisztrált munkanélküliek száma, attól függően, milyen végzettséggel (érettségi, szakmai vagy mindkettő) rendelkeztek. Az átlagkeresetek szempontjából is fontos az iskolai végzettség, a KSH szerint a felsőfokú végzettségűek bruttó 479 és 655 ezer forint között, a középfokú végzettségűek bruttó 332 és 342 ezer forint között keresnek. Mindebből jól látszik, az adatok nem a miniszterelnök, sokkal inkább Varga Mihály pénzügyminiszter szavait támasztják alá, aki az Óbudai Egyetem tavalyi tanévnyitó ünnepségén kijelentette: megéri felsőfokú végzettséget szerezni, a diplomával rendelkezők könnyebb elhelyezkedéssel, jó szakmai karriert kínáló munkahelyekkel és növekvő jövedelemmel számolhatnak. Abban, hogy kevés a fiatal diplomás az is szerepet játszik, hogy sokan, akiket felvettek egyetemre, végül nem jutnak el a diplomáig. Az Oktatási Hivatal tavaly publikált tanulmánya szerint az alapképzések szintjén a hallgatói tanulmányok több mint a harmada (36-39 százalék), abszolutórium nélkül, vagyis lemorzsolódással zárul, és alig több mint a fele (52–53 százalék) jut el legalább az abszolutóriumig, vagyis sikeresen fejeződik be. A leggyakoribb okok között saját elhatározás vagy a képzési kötelezettségek nem teljesítése szerepel, de sokan hagyják abba tanulmányaikat túl sok sikertelen vizsga vagy anyagi okok (költségtérítés, fizetési hátrelék) miatt.
Forrás: nepszava.hu
