Adatvédelmi szempontból is aggályos a munkahelyeken a dolgozók beoltottságának nyilvántartása. A jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé a munkáltatók számára, hogy kötelezővé tegyék dolgozóiknak a koronavírus elleni védőoltást – hívták fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda szakértői az MTI-nek küldött közleményben.
Magyarországon a vakcina beadatása jelenleg nem kötelező, így a munkáltató sem teheti azzá, még feladatkörhöz kötötten sem. A munkaadónak ugyanakkor jogszabályi kötelessége fenntartani az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet, mindezt azonban a rendelkezésére álló eszközökkel, jogszerű korlátok között kell megtennie – írják a közleményben. Óváry-Papp Nóra, a Baker McKenzie munkajogi csoportjának vezető ügyvédje rámutatott arra, hogy diszkriminációs és adatvédelmi aggályokat is felvetne az, ha a munkáltató kötelezővé tenné a munkavállaló számára a védőoltást, vagy a dolgozót hátrány érné amiatt, hogy nem adatja be magának a vakcinát. Hozzátette, a vakcina beadatása nem lehet egy mindenkire előírt kötelezettség, hiszen lehetnek olyan dolgozók is, akik személyes helyzetükből fakadóan nem kaphatják meg az oltást, például a várandós nők, vagy akik allergiások a védőoltás bizonyos összetevőire, illetve akik korábban már átestek a víruson, de még nem telt el a meghatározott idő ahhoz, hogy megkaphassák a vakcinát. A szakértő szerint nehéz objektív kritériumok alapján eldönteni, hogy ki lenne az, aki jogszerűen tagadhatja meg az oltást, és ki az, aki nem. Megfelelő szintű jogszabályi háttér nélkül a munkáltatók jelenleg nincsenek abban a helyzetben, hogy jogszerűen tudjanak megkülönböztetést alkalmazni, és kezelni az egyéni mentességi okokat. Az oltás kötelezővé tételének az is akadálya, hogy az jelen pillanatban még korlátozottan áll rendelkezésre, és éppen a munkavállalók legnagyobb hányadát kitevő korosztály majd csak egy későbbi időpontban fog hozzájutni az oltáshoz. Az oltás kötelezővé tétele esetén a bármilyen okból be nem oltott munkavállalók hátrányos megkülönböztetésben részesülhetnének a beoltott munkavállalókhoz képest, ami komoly jogi következményekkel járhat a jogellenes diszkriminációt alkalmazó munkáltatókra nézve. A közleményben hangsúlyozzák, a munkaszerződés megkötését nem lehet a munkavállaló védettségétől függővé tenni, emiatt az állásinterjún sem lehet erre irányuló kérdést feltenni. Az alkalmazottak beoltottságának nyilvántartása pedig adatvédelmi szempontból problémás, mert az ilyen jellegű információk olyan szenzitív személyes adatnak minősülnek, amelynek kezeléséhez a munkáltatónak nincs törvényes jogalapja. Simkovicz Benjámin szerint a munkáltatóknak továbbra is elsődlegesen olyan megoldásokat javasolt alkalmazniuk az egészséges és biztonságos munkakörnyezet fenntartása érdekében, amelyek a legkisebb kockázattal, és a legkevesebb személyes adatkezeléssel járnak. Érdemes otthoni munkavégzést elrendelni, amennyiben lehetséges, rotációs sémákat bevezetni az irodai jelenlétre, illetve fizikai izolációs megoldásokat alkalmazni, és fokozottan fertőtleníteni azokon a munkahelyeken, ahol a személyes jelenlét nélkülözhetetlen – olvasható a közleményben.
Forrás: hrportal.hu
