A járvány keményen érezteti hatását a munkaerőpiacon. nagyon sokan dolgoznak még csökkentett munkaidőben – derül ki a KSH friss elemzéséből. Míg az idén januárban 682 ezer ember volt részmunkaidős, számuk augusztusra 918 ezerre nőtt – hívta fel a figyelmet Varga Mihály pénzügyminiszter.
A vállalkozások egy része abba a formába menti át munkavállalóját, amelyről azt gondolja, hogy van tartaléka finanszírozni, és a munkavállaló számára is elfogadható, ha 6 vagy 4 órás részmunkaidős állásba helyezik át – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. A szaktárca számai ugyan nem látszanak visszaköszönni a KSH csökkentett munkaidőben dolgozókról közzétett friss elemzésében, de azt a statisztikusok is elismerik, hogy sokan ragadhattak bele ebbe a szituációba. Míg 2019-ben – olvasható az elemzésben – havi átlagban 7,2 ezer álláshely esetében jelentették a munkáltatók a megállapodás szerinti munkaidő csökkentését, addig a járvány hazai megjelenését követően ugrásszerűen megemelkedett az ilyen bejelentések gyakorisága.A rövidített munkaidőben dolgozó munkavállalók száma a 25. héten tetőzött, ekkor 261,1 ezer fő volt, ami a 40. hétre 138 ezer fővel mérséklődött. Akkor a rövidített munkaidőbe kényszerülők több mint 61 százalékának – 76 ezer főnek – legalább felére csökkent a heti munkaideje. A KSH csodálkozva jegyzi meg, hogy a munkaidő csökkentésével párhuzamosan a keresetek is mérséklődtek, jóllehet a veszélyhelyzet idején a csökkentett munkaidős foglalkoztatás miatt kiesett munkaidőre járó nettó alapbér helyett a megadott összeghatárig munkahelyvédelmi bértámogatást kérhettek a cégek. Nem mellékesen, miközben a csökkentett munkaidő megmaradt, a támogatás már megszűnt. Jó kérdés persze, hogy eleve kiknek jutott belőle. A G7 a nyár végén a kormányhivatali adatok alapján kimutatta: főként a tehetősebb észak- és nyugat-dunántúli megyékben és a fővárosban volt jelentős a támogatottak aránya, míg a szegényebb megyékben alacsony. Mint írták, ez összefüggésben lehet azzal, hogy a legnagyobb járműipari cégek főként ezekben a megyékben vannak jelen, illetve többségükben a turizmus szerepe is nagyobb. Sok részletet nem lehet tudni az egészről, mert Magyarország azon kevés ország egyike, amely még az OECD-nek sem szolgáltatott adatokat. Itthon pedig rendre megtagadták az ilyen kérések teljesítését.
Forrás: azenpenzem.hu
