Nem csökkent a munkanélküliek száma

A járvány miatt nagyon sokan kerültek nehéz helyzetbe, veszítették el állásukat vagy a cégeik váltak működésképtelenné .A  KSH friss adatai szerint csaknem félmillióan vannak a nehéz helyzetbe került magyarok.

Kedvező viszont, hogy a részmunkaidősök száma csökken, azonban a munkanélkülieké nem. Június végén több mint 450 ezren kerültek a járványhelyzet munkaerőpiacra gyakorolt hatása következtében nehezebb megélhetési viszonyok közé – derült ki a KSH most közzétett adataiból. Azóta azonban javul a helyzet. „A jellemzően fizetés nélküli szabadság miatt szünetelő biztosítással rendelkezők száma május óta jelentősen visszaesett, és rövidített munkaidőben is egyre kevesebben dolgoznak” – írja a hivatal. „Az elmúlt hónapokban egyre többen kezdtek el újra aktívan munkát keresni, a nyilvántartott álláskeresőként újonnan megjelenők száma folyamatosan emelkedett” – teszik hozzá. Augusztus végére a „nehezebb megélhetési viszonyok közé” kerülők száma 355 ezerre csökkent. Amennyiben a részmunkaidős foglalkoztatásba kényszerülőktől megtisztítjuk a statisztikát, akkor azt látjuk, hogy egyelőre nincs javuló tendencia. Stabilan 200 ezer fő feletti azoknak a létszáma, akik elveszítették az állásukat, a biztosítotti jogviszonyukat, illetve kényszerültek vállalkozásuk szüneteltetésére, amit még augusztusban sem tudtak folytatni.  Összességében tehát az látszik, hogy a magyar munkaerőpiac továbbra is gyenge, amit megerősítenek a legalább 5 főt foglalkoztató vállalatok és az állami szféra létszámadatai is, amelyek azt mutatják, hogy idén júliusban 140 ezer fővel voltak kevesebben alkalmazásban, mint egy évvel korábban. Mindez még inkább kérdésessé teszi, hogy a KSH munkaerő-felmérése – ami elméletileg a legfontosabb és legátfogóbb statisztika – miképpen mutatja ki azt, hogy már a válság előtti szint közelébe emelkedett a foglalkoztatottság.

Forrás:  portfolio.hu

További cikkek

Sok cég tervez elbocsátástSok cég tervez elbocsátást

A következő negyedévben a hazai munkáltatók 20 százaléka jelez előre bővítést, miközben 26 százalékuk tervezi csökkenteni jelenlegi munkaerő-állományát. A legnagyobb mértékű leépítések a legfejlettebb régiókban: Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon várhatók