A koronavírus járvány elbizonytalanította a munkaerőpiaci tárgyalások menetét is, nem tudni mennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum összege jövőre. A járvány miatt az idén a megszokottnál várhatóan később kezdődnek majd az országos bértárgyalások, így az első egyeztetésekre csak várhatóan október végén kerülhet sor – nyilatkozta Palkovics Imre a MOSZ (Munkástanácsok Országos Szövetsége) elnöke.
A 2018-ban kötött bérmegállapodás a munkaadók és munkáltatók szervezetei között 2020-ig szólt, melynek értelmében az elmúlt években jelentős növekedés volt mind a minimálbér, mind a garantál bérminimum összegében. 2018. évi minimálbér összege: 138.000 Ft, 2019. évi minimálbér összege: 149.000 Ft (8% növekedés az előző évhez képest) 2020. évi minimálbér összege: 161.000 Ft (8%-os növekedés az előző évhez képest) 2021. évi minimálbér összege: egyelőre még nincs meghatározva. Jól látható az adatokból, hogy az elmúlt 2 naptári évben 8-8%-os növekedés volt a minimálbér összegében de nagy kérdés, hogy a koronavírus okozta gazdasági visszaesés következtében tartható lehet-e a jövőben is egy ilyen arányú minimálbér emelés 2021-ben is. A jelenleg elérhető elemzői becslések arról szólnak, hogy 2021-ben is várható a minimálbér emelkedése, de ez a várakozások szerint alacsonyabb mértékű lehet az elmúlt években megszokott 8%-os tempótól. A szakértők arra számítanak, hogy a minimálbér 2021-es várható növekedése az inflációt meghaladó, azaz reálbér növekedéés-szintű lesz. De mindez egyelőre még nem több, mint spekuláció. Eddig erős a bérdinamika, de bizonytalan a 2021-es minimálbér összege. Közel 396 ezer forint volt a bruttó átlagkereset az év első hét hónapjában, a kedvezmények nélkül számolt átlagos nettó fizetés pedig 263 ezer forintot tett ki, mindkettő 10 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. „A jelentősnek mondható emelkedés elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum januári emelésének köszönhető. Emellett felfelé húzta az idei átlagbéreket az egészségügyi dolgozóknak júniusban kifizetett jutalom is” – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A szakember szerint elsősorban a járványhatás, a bizonytalanabbá váló gazdasági környezet miatt a jövőre visszafogottabb béremelkedésre van kilátás. Több vállalat a kereslet visszaesése, a forgalom csökkenése, valamint a bizonytalan kilátások miatt óvatosabban kezeli az esetleges béremeléseket. Emellett a járványhatás miatt sok szektorban megszűnt a korábbi években látott, elsősorban a munkaerőhiány miatt kialakult béremelési kényszer.
Forrás: profitline.hu
