Augusztus végére sokan veszítették el állásukat, köztük sok nő. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a frissen elbocsátottak majdnem kétharmada érettségizett volt. Az idén a május–júliusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma a KSH által közzétett adatok szerint 224 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,8 százalék volt.
A nők körében a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékra emelkedett. Az idén júliusban a KSH adatai szerint az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma 23 ezer fővel csökkent. Az egy évvel korábbinál 52 ezerrel volt magasabb az állásnélküliek száma. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 366 ezer fő volt. A fiatalok helyzete sem túl rózsás. A 15–24 éves munkanélküliek száma 48 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 15,1 százalék volt. A munkanélküliek több mint ötöde – állapította meg a KSH – ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek (őket tartják a legjobb munkavállalási korúaknak) munkanélküliségi rátája 1,4 százalékponttal, 4,2 százalékra nőtt, míg az 55–74 évesek munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 3,4 százaléka emelkedett. A munkanélküliség átlagos időtartama 9,0 hónap volt, a munkanélküliek 22,9 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított. A KSH közzétette azt is, hogy a második negyedévben végzettség és lakóhely szerint miként alakult a munkanélküliek száma. A részletes adatok – derítette ki az Azénpénzem.hu – megdöbbentő módon azt mutatják, hogy miközben a képzetlenek körében csökkent a munkanélküliek száma, a frissen elbocsátottak majdnem kétharmada érettségizett volt. A kép a lakóhely régiója szerint is meglehetősen meglepő. Az adatokból ugyanis úgy tűnik, hogy miközben Dél-Dunántúlon kifejezetten kevesebb lett a munkanélküli, Budapesten és Pest megyében határozottan nőtt a számuk. A frissen állásukat vesztők közel fele kerül ki az utóbbi régiókból. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a munkanélküliség jövőbeni alakulása egyelőre bizonytalan, mivel nem lehet látni, hogyan alakul a járvány, és milyen hatást gyakorol a gazdaságra és a munkaerőpiacra a második hullám. Felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy a munkanélküliségi ráta a múlt év utolsó negyedévében mért 3,3 százalékos szintről kezdett fokozatos emelkedésbe. Ha véget ér a járvány, és újra emelkedőre kerül a magyar gazdaság, akkor visszatérhet a pandémia előtti munkaerőhiány Magyarországon – állítja az elemző. Úgy véli ugyanis, hogy a magyar demográfiai helyzet nem változik, a munkaképesek táborából évente több 10 ezer ember esik ki. Ez pedig azt eredményezheti, hogy nem biztos, hogy lesz elegendő munkaerő a járvány utáni fellendüléshez. Mint hozzátette: ráadásul, ha a koronavírus-járvány hatására a globális beszállítói láncok átalakulnak, és nagyobb szerepet kapnak a helyi vállalatok, akkor extra munkaerő-keresletet jelenhet meg számos országban, így a magyar piacon is. Virovácz Péter, az ING bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra mutatott rá, hogy az adatok értelmezése továbbra is nehézkes, sok ellentmondás található az egyes adatforrásokban. A 15-64 éves korosztály körében a májusi-júliusi időszakot lefedő munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz képest 0,2 százalékponttal 4,9 százalékra emelkedett, amire legutóbb 2016 közepén volt példa. A vizsgált három hónapban a KSH jelentése szerint átlagosan 223 ezren voltak munka nélkül, míg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma a május-júliusi időszakban átlagosan meghaladta a 368 ezer főt. Vélhetően még mindig jellemző, hogy számos ténylegesen munka nélkül maradt ember nem felelt meg azoknak a statisztikai módszertani feltételeknek, amelyek alapján munkanélküli státuszba kellene sorolni őket.
Forrás: azenpenzem.hu
