A jövőálló tudás szerepe a felsőoktatásban – Fábri György gondolatai
Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi docense szerint a felsőoktatás feladata olyan tudás átadása, amely hosszú távon is biztosítja a hallgatók munkaerőpiaci érvényesülését. Szerinte a kezdő fizetések mértéke nem elsősorban a választott szakterülettől, hanem sokkal inkább az adott gazdasági ágazat sajátosságaitól függ.
Az InfoRádiónak adott interjújában kifejtette: a gazdasági, menedzsment, informatikai és banki szektorok jellemzően magasabb induló fizetést kínálnak, de ez nem jelenti azt, hogy kizárólag ezekből a területekről érkezőknek kínálnak állást. Például a bankszektor szívesen foglalkoztat természettudományos végzettségű szakembereket is. Emellett a bölcsész és társadalomtudományi diplomások számára is bőven kínálkoznak lehetőségek stratégiai iparágakban, hiszen az ő készségeik is értékesek és keresettek.
A felsőfokú képzések időtartama általában 3–5 év, míg a doktori képzés akár nyolc évig is tarthat. Ez alatt az idő alatt azonban jelentős változások következhetnek be a munkaerőpiacon, így nem az aktuális elvárásokhoz kell igazodni, hanem olyan tudást kell nyújtani, amely hosszabb távon is hasznosítható. Példaként említette, hogy 10–15 évvel ezelőtt még kevesen sejtették volna, mekkora igény lesz a mesterséges intelligencia szakemberekre. A piaci igények gyorsan és kiszámíthatatlanul változnak, sokszor még a vállalatvezetők sem tudják pontosan, milyen munkaerőre lesz szükségük néhány év múlva.
A dinamikus alkalmazkodás lényege, hogy a felsőoktatás felismerje a társadalmi és gazdasági trendeket, és ezek alapján olyan alapokat nyújtson, amelyeket a végzettek akár 5–10–15 év múlva is képesek lesznek hasznosítani vagy továbbfejleszteni. Példaként hozta fel, hogy egykor a mérnöki pályák iránt csekély volt az érdeklődés, de az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt mind a jelentkezők száma, mind a felvételi ponthatárok, ami összefüggésben áll az ipar bővülésével.
Fábri szerint a felsőoktatás alkalmazkodóképessége két tényezőn múlik: egyrészt a hallgatók tudatos pályaválasztásán, másrészt az oktatók szakmai felkészültségén és naprakészségén. A COVID-19 kapcsán megjegyezte, hogy nem lenne célszerű egy több évre szóló képzési rendszert egy rövid távú válság hatására teljesen átalakítani. A világ alakulása még bizonytalan, de várhatóan olyan ágazatok, mint a turizmus, vendéglátás és idegenforgalom továbbra is jelentős szerepet fognak betölteni, ezért nem lenne indokolt ezek háttérbe szorítása.
