Mindannyian tudjuk, hogy munkahelyünkön nem mindennapunk egyforma. Nem mindig tudunk kitörő lelkesedéssel nekifogni a munkának. Életünkben történhetnek olyan események, amelyek rányomhatják bélyegét a munkavégzésünkre. Mi a helyzet akkor, ha huzamosabb ideje vagyunk rosszkedvűek, nem szívesen megyünk be munkahelyünkre? Már gyomorgörccsel érkezünk meg, pedig semmi nem történik? Érdemes lehet munkahelyet váltani, ha úgy érezzük kiégtünk. Melyek a kiégés tünetei? Ezeket vizsgáljuk meg közelebbről, néhány pontban:
- A munkavégzésben nem találunk már motivációt. Unottan végezzük el a feladatokat, és azt szeretnénk, bárcsak véget érne az adott nap. (Egyre többször pillantunk rá óránkra!)
- Állandóan rosszkedvűek vagyunk, pedig nincs is rá okunk. A kollégákkal is jó viszonyt ápolunk, és nem vagyunk kitéve a munkahelyi stressznek.
- Mindezek ellenére belső feszültséggel küzdünk, és folyton idegesek vagyunk.
- A munkakör, amiben dolgozunk, nem tud újat mutatni számunkra, nem találunk benne kihívást. Úgy érezzük, hogy megrekedtünk, nem tudunk már továbbfejlődni. A személyes fejlődés nagyon fontos, a monotonitás hosszabb távon pedig nem egészséges.
- A legrosszabb, amikor azt érezzük, hogy nincs értelme a munkánknak. Bemegyünk a munkahelyünkre, megcsináljuk a szokásos feladatokat, ugyanakkor nem érezzük azt, hogy hasznosak vagyunk.
- Egy idő után, akár a szervezetünk is jelezhet, hogy valami nincs rendben. Fáradékonyak lehetünk, jelentkezhetnek gyomorbántalmak, álmatlanságban szenvedhetünk. Testileg-lelkileg is kifáradhatunk, de különösen szellemileg, hiszen az agyunk azon pörög, hogy tudnánk ebből a helyzetből kiutat találni.
Jó jel, ha felismerjük magunkban azt, hogy változásra vágyunk. Legyen akármilyen jó is a csapat, ha munkánk nem elégít ki bennünket, akkor váltsunk munkahelyet.
