A belső toborzásról már szót ejtettünk, azonban muszáj beszélni a külső toborzásról is. Vannak olyan helyzetek, amikor a belső toborzás nem ér célt, ilyenkor folyamodnak a vállatok a külső toborzáshoz. Nézzük meg, melyek azok a módszerek, amelyek külső toborzásnak minősülnek, és mit érdemes róluk tudni.
- Minden olyan módszer, amely kifelé irányul, külső toborzásnak nevezhető. Ilyen például egy álláshirdetés. A multinacionális vállalatok sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a hirdetésekre, mint a kisebb cégek.
- Állásbörzéken történő megjelenés. Ennek célja, hogy népszerűsítse a vállalatot, továbbá építse a munkáltatói márkát.
- Egyetemeken, iskolákban történő előadások. A vállalatok előszeretettel keresik a fiatal munkavállalókat, különösen a nagyobb cégek.
Érdemes beszélni a külső toborzás előnyeiről, és hátrányairól is. Kezdjük először az előnyökkel:
- Vannak olyan területek, amelyekre kifejezetten nem egy meglévő munkavállaló ismerősét keresik. Ebben az esetben ideális lehet a külső toborzás.
- Egy új munkavállaló változást hozhat egy szervezetbe, mint külső szemlélő megláthat olyan dolgokat is, amelyeket esetleg az ott dolgozók nem vesznek észre.
Hátrányai is vannak a külső toborzásnak, ezek a következők:
- Meglehetősen költség, és időigényes. Költségbe kerül megjelentetni az álláshirdetést, és időbe telhet megtalálni a megfelelő embert a meghirdetett pozícióra.
- Sokan inkább szívesebben dolgoznak „valakinek a valakijével”, mint egy „idegennel”.
- Semmi sem garantálja azt, hogy külső toborzás révén nem lép le rögtön a munkavállaló. Ilyen esetben újra kezdődik az „ördögi kör”. Álláshirdetést kell megjelentetni stb.
