Egy új munkahelyen sosem egyszerű a kezdeti időszak. Eleve új vállalatnál kell helyt állnunk, ráadásul mindezt új feladatok is kísérhetik. A helyzetet még az is nehezíti, hogy egy merőben más vállalati kultúrával kell megismerkednünk, abba bele kell szoknunk. Különben is idő kell ahhoz, hogy megszokjuk az új helyzetet, és ahhoz is idő kell, hogy elfogadjanak bennünket kollégáink. Szomorú, vagy sem, az első 3 hónap vízválasztónak számít. Ennyi időnk van arra, hogy legalább az alapfolyamatokat elsajátítsuk, és átlássuk. A kollégáinkkal ebben az időszakban szinte csak munkakapcsolatot tudunk kialakítani. Fontos, hogy hallgassunk munkatársainkra, hiszen ők már régebben a vállalat „motorosai”, jobban tudják, mit és hogyan kell csinálni. Fogadjuk meg tanácsaikat, mert azok csak a javunkat szolgálhatják.
Törekedjünk arra, hogy a ránk bízott feladatokat megcsináljuk. Teljességgel érthető, ha az első időszakban segítséget kérünk kollégáinktól. Ne szégyelljük azt, ha segítségre van szükségünk, inkább kérdezzünk sokszor, minthogy valamilyen butaságot csináljunk. Ne sértődjünk meg azon, ha az első pár napban alapfeladatokkal bíznak meg bennünket. Az első napon nem fognak minket nagy horderejű feladatokkal leterhelni. Először az alapokat kell átlátnunk, ezt követően végezhetünk majd összetettebb munkafolyamatokat.
A betanulás mellett beszélnünk kell még a beilleszkedésről is. Érdeklődjünk kollégáink iránt, kezdeményezzünk beszélgetést. Amennyiben elhívnak bennünket egy munka utáni kávéra, vagy sörre, ne utasítsuk vissza a meghívást. Ennél jobb lehetőség nem is adódhatna, hogy jobban megismerjük azokat, akikkel együtt dolgozunk. Egyébként mi is, nyugodt szívvel elhívhatjuk őket egy kötetlen beszélgetésre.
Mindennek a titka az idő. Ne akarjunk mindent egyszerre, a dolgok majd kiforrják magukat. A legfontosabb, hogy az első nehézségnél ne adjuk fel, tartsunk ki, hiszen, hogy tartja a mondás? Teher alatt nő a pálma.
