Nagyobb figyelmet és több pénzt kaphatnak, akik tudományos fokozat megszerzéséért tanulnak. Az egyetemek pozitívan fogadták a bejelentést, a témában felmérés is készült.
Új időszámítás kezdetéről beszélt a doktori képzésekben budapesti sajtótájékoztatóján a kulturális és innovációs miniszter. Hankó Balázs elmondta, több pénzhez juthatnak majd a jövőt alkotó és alakító fiatalok – közli az MTI. A miniszter kiemelte, a kormány a magyar kutatók és tudósok – ezáltal a magyar nemzet – sikerében érdekelt. Itt az ideje, hogy „újat lépjünk” a doktoranduszképzésben, tovább erősítve azt – hangoztatta Hankó Balázs. Kifejtette: win-win helyzetet „hozunk létre”, amely révén jobb helyzetbe kerülnek a doktoranduszok, a kutatók és az egyetemek egyaránt.
Háromszintű doktori képzés
Közölte, a doktori képzés háromszintű lesz, a három szint a kutatói kiválósági, a kooperatív, valamint a hagyományos doktori képzés. A miniszter ismertetve a doktori képzés jövőbeni három típusát, a kutatói kiválósági doktori képzésről szólva elmondta:40 milliárd forintra emelték a Nemzeti Kutatási Kiválósági Programot, amelyben 300-350 doktori álláshelyet hoznak létre. Itt a legkiválóbbak vehetnek részt kutatásokban, és ebből bruttó 600 ezer forint lesz a havi minimálisan biztosított jövedelmük – közölte Hankó Balázs. Elmondta, a kooperatív doktori képzés esetében, amelyben a doktorandusz egyszerre dolgozik – egyetemen, kórházban, fejlesztőcégnél – és végzi doktori képzését, havi nettó 250 ezer forintra emelik az állami ösztöndíjat. Ez azt jelenti, hogy a doktoranduszok minimum a kooperatív képzésnek köszönhetően két helyről, nettó 400 ezer forintot tudnak majd hazavinni – mutatott rá a tárcavezető.
Kiemelte, hogy az előírt négyéves képzési időre járó állami ösztöndíjat az előbb teljesítők is megkapják. Tehát ha valaki például két év alatt szerzi meg a PhD minősítését, akkor is a teljes négy évnyi ösztöndíjat megkapja – hozott egy példát a miniszter, megjegyezve, ez mind a 11 ezer jelenlegi doktoranduszt is érintheti. „Ezzel próbáljuk ösztönözni a még intenzívebb együttműködésre, kutatásra, tanulásra a fiataljainkat” – fogalmazott. Kiemelte, erősítik a műszaki, természettudományos, mérnöki, informatikai és agrárképzést, valamint az egyetemi autonómiát.
A cél 9 ezer kutató egymillió lakosra
A jövőben minden egyetem saját maga dönti el, hogy milyen kontaktóraszámban, hogyan szervezi a doktori képzéseket, továbbá alkalmazza-e a kreditrendszert a doktori képzésekben – mondta a miniszter. Hankó Balázs az új modell „jó alapjairól” szólva kiemelte, tizenkét magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában. Továbbá az elmúlt tíz évben ötven százalékkal növelték a doktoranduszok létszámát és megduplázták a kutató-fejlesztők létszámát. Jelenleg egymillió lakosra 6500 kutató-fejlesztő jut. Cél, hogy egymillió lakosra 9 ezer kutató-fejlesztő jusson majd.
Hangsúlyozta, erősíteni kell a doktori képzéseket, miközben Brüsszel jogtalanul zárja ki az Erasmusból, a Horizontból a kutatókat. Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke elmondta, a doktoranduszok jelenlegi helyzetéről, a kihívásokról és a doktori képzés fejlesztési lehetőségeinek témakörében egy országos felmérést végeztek. A kérdőívet több mint 1300 doktorandusz töltötte ki 26 felsőoktatási intézményből. A felmérés eredményeit ismertetve közölte: egyértelműen megállapítható, hogy a doktoranduszok a szakmai érdeklődés, a kutatási lehetőségek, a szakmai tudományos karrier, illetve a jövőbeli önálló kutatói munka reménye miatt jelentkeznek doktori képzésekre.
A kérdőívet kitöltők 45 százaléka a hallgatói jogviszonnyal elérhető ösztöndíjak megpályázása mellett tette le a voksát. További szintén 45 százalék pedig kedvezőbbnek tartja a tudományos és szakmai előrehaladása szempontjából a munkavállalói jogviszonyt. A válaszadók 9 százaléka a projektmunka jellegű megbízást preferálja. A doktori képzések során a doktoranduszok szerint a témavezetők szakmai kompetenciájának meghatározó szerepe van. Nagyon fontos, hogy a válaszadók szerint a doktoranduszok erkölcsi és anyagi megbecsülése, a képzés finanszírozása, a szakmai fejlődés intézményi feltételei és a doktoranduszok kutatási programokba történő bevonása kiemelten fontos tényező a doktori képzésekben – mondta Molnár Dániel.
Szükség van a doktori képzések erősítésére
Közölte, doktoranduszok többsége, 41,6 százalék a sikeres doktori végzést követően a felsőoktatási oktatói, kutatói munkakörben szeretne elhelyezkedni. A válaszadók 16 százaléka tervezi az ipari vállalati szektorra fókuszált kutatói-fejlesztői pályát a jövőben magának, illetve a kitöltők 15,5 százaléka kutatóintézeti kutatópályán képzeli el a jövőjét. Saját vállalkozás indítását, vagy vezetését pedig a válaszadók 7 százaléka tervezi. Kiemelte, a válaszadók véleménye alapján tehát egyértelműen kijelenthető az, hogy szükséges a doktori képzések további erősítése és egy olyan kiszámítható kutatói életpályamodell kialakítása, amely szakmai és anyagi megbecsülés mellett világos karrierutakat biztosít a doktoranduszok számára.
A szövetség szerint az új modell képes lesz arra, hogy ezen elvárásokat teljesítse – mondta Molnár Dániel. Domokos Péter kutatóprofesszor, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos társelnöke szerint az új rendszerrel a fő üzenet az, hogy a tudományos kutatóknak szükségük van doktoranduszokra, nekik pedig szükségük van tudományos projektekre és tapasztalt vezető kutatókra. A tudományos kutatási projektek az egyik fő foglalkoztatói lesznek a jövőben a doktoranduszoknak a kutatói kiválósági képzésben – mutatott rá. Szavai szerint a következő pályázati körben nagyon gyors ütemben fel lehet építeni a rendszert, tehát 2026-tól, de egy átmenettel már a mostani szeptemberi indulástól ezt el lehet kezdeni felépíteni – mondta.
Forrás: hrportal.hu
