Elemzők szerint a munkaerőpiac telítettsége a béremelés és a termelékenységet javító beruházások irányába tereli a vállalati döntéshozókat. A munkanélküliségi ráta a tavaly április-júniusi három hónapos időszakban csökkent először 3,6 százalékra, azóta mindössze kétszer emelkedett 3,7, és egyszer 3,8 százalékra. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a jelenlegi munkaerőpiaci struktúra mellett a magyar gazdaság elérte a teljes foglalkoztatottság szintjét.
Az állástalanok aránya lényegében egy éve 3,6 százalék körüli szinten mozog. Jelentősebb munkaerőpiaci reform hiányában az ING Bank vezető elemzője nem lát érdemi teret a ráta további csökkenésére, tekintettel a kereslet és kínálat között jelenleg fennálló képzettségi és földrajzi eltérésekre. Az idén az év egészében átlagosan 3,6 százalékos munkanélküliséget vár. A foglalkoztatási ráta ismét 70 százalék közelébe emelkedett, de Virovácz Péter ebben sem számít már további drasztikus javulásra. A magyar munkaerőpiacon ugyanis még potenciálisan bevonhatók köre jelentősen beszűkült. Erre utal az is, hogy a közfoglalkoztatottak száma sok éves mélypontra esett és az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók számának növekedési üteme is jelentősen lelassult – emelte ki. Összességében a munkaerőpiac telítettsége idén is fennmaradhat, minimális javulás mellett, ami így a béremelés és a termelékenységet javító beruházások irányába tereli a vállalati döntéshozókat. Horváth András, a Takarékbank elemzője azt emelte ki, hogy a 20-64 éves korosztály 75,1 százalékos foglalkoztatási rátája érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagát, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79,9 százalékos rátájának eléréséhez. A magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába. A munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak minimálisan araszolva tud elmozdulni pozitív irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal. A még rendelkezésre álló munkaerő minősége azonban meglehetősen alacsony, már csak teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a piacon, ezért szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a magyar munkaerőpiacon – véli az elemző.
Forrás: magyarnemzet.hu
