A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat listája szerint 860-nál is több munkaerő-kölcsönző cég működik Magyarországon. Korábban főként olyan vállalatok fordultak a kölcsönzőkhöz, amelyeknél időszakosan kellett a pluszmunkaerő. A jelenlegi munkaerőhiány miatt túl macerássá vált a munkaerő felhajtása, ezért egyre többen szabadulnak a nyűgtől, és inkább egy külsős céget bíznak meg ennek az intézésével.
2017-ben a Friedrich Ebert Alapítvány készített egy tanulmányt, amelyben negyven, kölcsönzőkön keresztül foglalkoztatott személyt kérdeztek meg. A válaszok alapján arra jutottak, hogy egyfelől ugyan a mobiltást segítik a lízing-cégek, ugyanakkor a munkavállalók jóval kitettebbek a visszaéléseknek, alacsonyabb bért kaphatnak, mint az alkalmazottak, és a felmerülő munkahelyi gondok, visszaélések miatt nincs hova fordulniuk. Január vége óta a munkaügyi ellenőrzések fókuszában éppen a munkaerő-kölcsönző cégek vannak, itt elsősorban a fiktív kölcsönzést vizsgálják, tehát főleg azt nézik meg, hogy egy vállalat nem a korábbi alkalmazottait foglalkoztatja-e vissza kölcsönzött munkaerőként.Bár a termelő cégeknek a kölcsönzés megtakarítást és a macerától való megszabadulást is jelenti, a munkaerőpiaci szakemberek szerint ideje volna váltani, és inkább magasabb fizetéssel, a körülmények javításával nem csak odacsábítani, hanem meg is tartani a munkavállalókat. „Eddig csak fizetgettünk, te dolgozgattál, mostantól fizetünk, te pedig dolgozzál” – ilyen szemléletváltást javasolt egy múlt héten rendezett szegedi konferencián Baja Sándor, az egyik legjelentősebb nemzetközi hálózattal rendelkező munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cég vezetője. A szakember arról beszélt, hogy egy negyvenezer fős mintán alapuló kutatásuk szerint az első motiváló tényező a munkavállalók számára a pénz, de e mellett a megfelelő munkavégzési feltételek, körülmények biztosítása, a teljesítmény elismerése is nagy súllyal esik a latba. Baja szerint szakítani kell azzal, hogy a munkaadók csak nyűgnek tekintik a munkavállalókat. A munkaerőhiány, és ebben nincs semmi újdonság, az európai országokat is sújtja, Hollandiában évente százezren, Németországban pedig milliók hiányoznak a munkaerőpiacról. A Magyarországon munkát vállaló szerbek, ukránok is továbbállnak, így sokkal több energiát kell fordítani a munkaerő megtartására is. Az ukránok már lejárt lemez, jönnek a burmaiak és a vietnamiak – mondta a szakembernek egy Magyarországon működő multi humánerőforrás-szakembere. Baja Sándor szerint még itthon is vannak tartalékok, az általa ismert kormányzati adatok azt mutatják, hogy még mindig hatszázezer ember dolgozik feketén-szürkén.
Forrás: hvg.hu
