A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júliusi közlése szerint átlagosan 445 napba telik munkát találni a regisztrált álláskeresőknek ma Magyarországon. Az átlagos álláskeresési regisztrációs idő júliusban közel egy évtizedes csúcsot döntött. 2012 óta, ameddig elérhetők visszamenőlegesen az adatok, még soha nem tartott ilyen sokáig munkát találni Magyarországon, írja az mfor.
Ez 5 nappal több a júniusban regisztrált időnél, az idei év adataiból pedig jól látszik, hogy a februári stagnálás után gyakorlatilag folyamatosan egyre inkább hosszabbodik az időszak.2012-ig visszamenőleg – ameddig rendelkezésre állnak adatok – egyszer sem volt ilyen sok az az idő, amíg valaki munkát tudott találni magának Magyarországon. A munkaügyi hivatalokhoz azok a személyek regisztrálhatnak, akik elveszítették állásukat, nem folytatnak tanulmányokat nappali tagozaton és nem jogosultak öregségi nyugdíjra. Ez a regisztráció a feltétele az álláskeresési járadék folyósításának is, melynek jogosultsági ideje Európában a legalacsonyabb, mindössze három hónap. Ez különösen kétségbeejtő annak fényében, hogy a jelek szerint ennél majdnem ötször hosszabb idő az, amíg újra el tud valaki helyezkedni. A köztes időben legfeljebb hat hónapig kaphatják az érintettek a mindössze 22 800 forintos foglalkoztatásit helyettesítő támogatást. A jelengegi helyzetben még ezek után marad minimum 6 hónap mindenféle anyagi támogatás és segítség nélkül. A regisztrációs idő hosszának növekedésével párhuzamosan emelkedik a tartósan regisztrált álláskeresők száma is. Tartósan álláskeresőnek az a személy minősül , aki minimum egy éve megszakítás nélkül minden hónapban szerepel a regisztráltak között. Számuk 93 510 volt júliusban, 196-tal több mint júniusban és 14 081-gyel több mint egy évvel ezelőtt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat közlése szerint azonban csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, az előző havi adatokhoz képest 3740-nel kevesebben vannak. Az NFSZ szerint összesen 46,1 ezer új álláshelyet jelentettek be a munkaügyi hivataloknál, melyből 33 ezer támogatott állás volt, 13,1 ezer pedig nem támogatott, vagyis a piaci igények hozták létre azokat. A támogatott munkahelyek 16 százalék közmunka volt. A földrajzi megoszlás alapján az új, támogatott pozíciókat a munkaerőpiaci szempontból kritikusabb területeken hozták létre, ahol alacsonyabb foglalkoztatottság és magasabb munkanélküliség. Ilyen például Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A piaci igények alapján leginkább Budapesten és Pest megyében jöttek létre munkahelyek.
Forrás: merce.hu
