Pro és kontra mondják el véleményeiket a munkerőpiaci szakértők, hogy hogyan alakul a túlóráztatás Magyarországon az elfogadott új törvény kapcsán. Szalai Piroska bér- és munkaerőpiaci szakértő szerint rabszolgaságról, kizsákmányolásról szó sincs, hanem sokkal inkább arról, hogy a magyarországi munkaerőpiac fontos versenyképességi tényező, és néhány területen – ilyen például a 250 órás túlóra-keret – bürokratikus akadályok nehezítik a többletmunka vállalást.
A kormány gazdaságpolitikájának fókuszában 2010 óta az áll, hogy rugalmassá kell tenni a hazai munkaerőpiac kínálati oldalát. A szóban forgó, ellenzéki és szakszervezeti oldalról érkező zajjal kísért módosítás ezen koncepcióba tartozik. Ne feledjük, hogy a kormányzati intézkedések révén immár 800 ezerrel többen dolgoznak hazánkban, mint 2010 előtt. Sőt, soha ennyien nem dolgoztak még, több mint 4,5 milliónyian, Magyarországon.Nyugaton az uniós statisztikai hivatal adatai szerint 31,2 órát túlórázik átlagosan évente egy magyar munkavállaló, ezzel nálunk a negyedik legkevesebb a túlmunka az EU-tagállamok között. Ezzel szemben Nyugat-Európában átlagosan sokkal több a túlóra, mint hazánkban. A legmagasabb, 270,4 óra a briteknél jellemző, míg az uniós átlag 166,4 óra, tíz nyugat-európai országban pedig 180 óránál is többet túlóráznak.Szalai Piroska elmondta: itthon a vállalkozások alapvetően nem használják ki az évi 250 órás keretet. S úgy tűnik, a kis- és középvállalkozásoknál egyre gyakoribb a az egyéni megállapodás szerinti eltérő munkarend alkalmazása.2019-től lehetőség lesz a 400 órás keretre. A szabálykövető nagyvállalatok zöme a jelenlegi, egy évben korlátozás nélkül elrendelhető 250 órás túlmunkát sem használja ki. Holott bizonyos esetekben szükség lenne a további munkaórákra is. S ide tartozik az is, hogy a módosuló munka törvénykönyve kizárja az önkényes túlóráztatást. Ehhez mindkét félnek – munkáltató és munkavállaló – beleegyezése szükséges.
Forrás: figyelo.hu
