Nem egyforma eséllyel indulnak neki az álláskeresésnek a különböző generációk tagjai. Ha valaki elmúlt már 50 éves, annak nem csak munka, de élettapasztalata is jelentős, arról nem is beszélve, hogy feltehetően jobban tűri a stresszt, és könnyebben megbirkózik bizonyos bonyolult helyzetekkel. Úgy tűnik azonban, hogy a cégek nem kapkodnak utánuk.
Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus segít megérteni a folyamatokat.A koronavírus-járvány nyomán bekövetkező lezárások és bizonytalanságok megingatták a gazdaságokat, és ezáltal munkaerőpiacokat is. Vannak azonban akik könnyebben veszik az akadályokat, mint mások, és nem a képességeik, csupán a koruk jelentette előnyök miatt- írja a Pénzcentrum. A KSH szerint a munkanélküliek becsült száma 2020 októberében 199,2 ezer fő volt , ami 30,5 ezerrel volt több, mint egy évvel korábban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint ekkor 306,1 ezer fő volt regisztrált munkanélküli , ami 66 ezres bővülést jelentett egy év alatt. Ez a szám a valóságban még nagyobb lehetett, figyelembe véve, hogy nem minden állásvesztő regisztrál a szolgálatnál. Azonban ezek a folyamatok nem egyformán sújtanak minden korosztály. Őrületes nagy különbségek nem mutatkoznak, ha korosztályonként vizsgáljuk a munkanélküliek számát, ám az újbóli elhelyezkedést illetően nagyon nem egyenlőek az esélyek. És minél tovább állástalan valaki, annál kisebb az esélye, hogy visszataláljon a munka világába, nem csak külső tényezők, de belső motivációk hiánya miatt is. A kutatások eredményei alapján az idősebb álláskeresőknek átlagosan kétszer-háromszor annyi állásjelentkezést szükséges beadniuk ahhoz, hogy pozitív választ kapjanak, mint a fiatalabb jelentkezőknek. Az előítéletek mögött gyakran az áll, hogy a munkáltatók úgy gondolják: az idősebb munkavállalók kevésbé hatékonyan dolgoznak, mint a fiatalabbak, emiatt kevésbé éri meg őket foglalkoztatniuk. Ennek igazságtartalmát a kutatások többsége nem támasztja alá egyértelműen, bár az eredmények némileg ellentmondásosak. A tartós munkanélküli helyzetben ragadás legfőbb jellemzői: az alacsonyabb iskolai végzettség,a korábbi hosszabb álláskeresési időszakok, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (FHT-ban) való részesülés;az idősebb életkor (különösen: 55 év feletti); megváltozott munkaképesség; kevés munkatapasztalat. A tartós munkanélküliséget nagymértékben befolyásolja az is hogy az álláskereső milyen járásban és településen él, az 1000 fő alatti településen és a fejlesztendő vagy komplex programmal fejlesztendő járásban élők számára jóval nagyobb a tartós munkanélkülivé válás esélye. Szemben a KSH adataival a HÉTFA egy korábbi kutatása szerint az idősebbek körében magasabb az inaktivitás. Sokaknak elavult vagy alacsony szintű a képzettsége, állásvesztés esetén pedig nehezebben váltanak. Előfordul, hogy a tapasztalatuk miatt magasabbak az elvárásaik, amit a munkaerőpiac nem minden esetben értékel. Emellett komoly korlátozó tényezőt jelenthetnek a magasabb életkorral gyakran együtt járó egészségi problémák is: bizonyos statisztikai mutatók arra utalnak, hogy a hazai idősebb munkavállalók egészségi állapota más fejlett országokhoz képest is súlyosabban akadályozza az elhelyezkedést.
Forrás: hellovidek.hu
