Ezres nagyságrendben keresnek gyógytornászt, ápolókat, de a gyártás területén is várják a jelentkezőket Németországban. Keresik a villanyszerelőket, fűtésszerelőket is és lehetne tovább sorolni a szakmákat.
Tízezreket várnak a német munkaerőpiacon: friss felmérés szerint a leginkább szakemberhiánnyal küzdő ágazatokban több mint negyedmillió munkahely betöltetlen fő nyugati partnerünknél, ahol a kormány és a cégek új toborzási programokról tárgyalnak. Mutatjuk, mely foglalkozásokban a legesélyesebbek a külföldre kacsintgató érdeklődök.
Az egészségügyi szektort sújtja leginkább a szakképzett munkaerő hiánya az összes iparág közül Németországban, ezért a kórházak, ápolási otthonok, magánegészségügyi szolgáltatók egyre nagyobb arányban fogadják tárt karokkal a külföldi jelentkezőket. Az ipar több területe: például a gépgyártás, de főként az építőipar is súlyos emberhiánnyal küzd, akárcsak a szezonális vendéglátás, a kiskereskedelem vagy az áruszállítás. Ezért országszerte tervezik a szakképzett munkavállalók bevándorlását segítő intézkedések reformját, illetve az olyan programokat is, amelyek a képesítéssel, nyelvtudással nem rendelkező jelentkezők elhelyezkedését segítik.
A Német Gazdasági Intézet (IW) legújabb tanulmánya rámutat: több mint 260 ezer álláshely betöltetlen a tíz legnagyobb, szakképzett munkaerőhiánnyal sújtott ágazatban – ezen belül körülbelül 46 ezer dolgozó az egészségügyből hiányzik. A magyar elvándorlók körében egyik leginkább megcélzott ágazatban, a németországi építőiparban is hasonló az arány: ott összesen több mint 41 ezer álláshelyre várnak jelentkezőket a cégek, míg a közigazgatásban és a szociális szolgáltatások területén 38 ezer nyitott pozíciót jegyeznek.
Az ipari szektoron belül többfelé, például a fémtermékek gyártásában és a gépiparban is hatalmas a szakképzett munkaerőhiány, de a kiskereskedelemből is hiányzik nagyjából 27 ezer ember. A foglalkozási kategóriák szerinti bontásban a gyógytornászok, fizioterapeuták, továbbá a regisztrált ápolók, a gyermekgondozási szakemberek és a fogászati asszisztensek iránt ezres nagyságrendű a kereslet.
Akárcsak a villanyszerelők, a hegesztők, a vízvezeték-, fűtés- és légkondicionáló szerelők esetében. Szintén nagy az igény a fuvarozókra és a vendéglátóipari szezonmunkásokra, főként szakácsokra, szálláshelyi alkalmazottakra is, illetve az élelmiszergyártásban például a hentesekre. A szövetségi statisztikák szerint a fenti területeken kívül kiugró a külföldi munkavállalók alkalmazása az épületkarbantartás, -takarítás, csomagszállítás, raktározás állásaiban is.
Az IW megállapítja, hogy a szakemberhiánynak kézzelfogható következményei vannak a lakosság mindennapjaiban: az egészségügyben például hosszabb várakozási időt, míg az építőiparban lassabb lakásépítéseket eredményeznek a munkaerőpiac szűk keresztmetszetei, ezért egyre vonzóbb ajánlatokat foghatnak ki a jelentkezők. A gazdaságkutatók szerint ugyan a gyengébb teljesítmény miatt a nyomás most kisebb a cégeken, ám a német munkaerőhelyzet „veszélyben van”, és a szakképzettek iránti igény akkor sem csitul, ha csökken a termelékenység. Ezért a jövőben a nyelvtudást is elősegítő, új programokat terveznek bevezetni a szakképzett és képzettséggel nem rendelkező munkavállalók toborzására, külföldről is – írja a Die Zeit.
Forrás: economx.hu
