A kudarcok a legnagyobb tanítóik lehetnek az álláskeresés során, és akár álmaik munkájához is elvezethetik őket. Legalábbis ez derül ki az amerikai Joblist munkaerő-kölcsönző cég nem reprezentatív közvélemény-kutatásából, amelynek során több mint ezer munkavállalót kérdeztek szerte az USA-ban. Hogy feltárják, milyen út vezetett a dolgozók álomkarrierjéhez, a Joblist munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy vajon mennyi elutasítást kaptak álláskeresőként, mielőtt célba értek.
De sok más hasznos információra is fény derült. Az összesített adatok alapján igen gyakori, hogy egy pozíció megszerzése előtt az álláskereső tíznél is több állásra jelentkezik. Ennek ellenére a folyamat valószínűleg sikerrel zárul, még többszöri elutasítás esetén is. A megkérdezettek többsége ugyanis 11-15 állásra jelentkezett, és hat-tíz alkalommal visszautasították őket. Míg az álláskeresés folyamata átlagosan három hónapig tartott. A közvélemény-kutatás következő részében az alanyoknak meg kellett osztaniuk, hogy szerintük miért utasították el a jelentkezésüket, és hogyan befolyásolta ez az önbizalmukat. A „titok”, ami elvezette a jelentkezőket álmaik munkahelyére: a kitartás. Merthogy akik az elutasításokat követően sem csüggedtek, ők általában eleve azt is gondolták, hogy a túl sok jelentkező miatt nem kapták meg az állást, és nem a képességeik hiányából adódóan. Néhányan túl magasnak gondolták a fizetési igényüket, és általában a nők vélekedtek úgy, hogy emiatt maradtak alul a többi jelölttel szemben. Végső soron átlagosan öt elutasítás kellett a válaszadók önbizalmának megingásához. A fiatalabb és kevésbé tapasztalt álláskeresőknél különösen: a Z és az Y generáció is hamarabb elvesztette önmagába vetett hitét az idősebbekhez viszonyítva. A pályakezdő válaszadók önbizalma kétszer nagyobb valószínűséggel sérült, mint a vezetői és menedzseri pozíciókat megcélzóké. Ezt követően közel 64 százalékuk az álláskeresés feladása mellett döntött. Noha akadnak negatív következményei az elutasításnak – az önbizalom elvesztése az egyik ilyen –, a kapott eredmények alapján ugyanakkor a negatív tapasztalatok értékesnek is bizonyulhatnak. A tanulmány utolsó részében a kísérletvezetők arra kérték a válaszadókat, hogy osszák meg tanulságaikat, valamint a sikeres állásinterjúval kapcsolatos legfontosabb tippjeiket. Bár hosszú és fáradságos munkájukba telt, a válaszadók többségének mégis megérte, hogy a sokadik elutasítás után sem adta fel a keresést: négyből hárman most álmaik munkáját végzik, és átlagosan három hónapot vártak az állásajánlatra. A fizetést illetően azonban sok válaszadónak kompromisszumot kellett kötnie: akik évente átlagosan 65 ezer dollár juttatást kértek, a ténylegesen kapott összeg nagyjából nyolcezer dollárral elmaradt ettől. A megkérdezettek többsége azt tanácsolta, hogy érdemes sok időt szánni az interjúkra való felkészülésre, egyebek mellett a cég küldetésének megismerésével, és a legfrissebb közleményeik elolvasásával – legalábbis kezdésként. A válaszadók közel 26 százaléka továbbá azt javasolta, hogy érdemes frissíteni az önéletrajzunkat, 24 százalékuk szerint pedig célszerű elsajátítani egy új, a munka szempontjából hasznos készséget. Ideális esetben a visszautasítás nem ejt csorbát az önbizalmunkon, ám sajnos gyakran mégis ez a helyzet. Erről számoltak be a kísérlet résztvevői is, akik olyannyira elkeseredtek egy-egy kudarc után, hogy egy időre szüneteltették az álláskeresést. Akik viszont kitartottak, ők bebizonyították, hogy megérte, mivel legtöbben megtalálták az álom melót. Illetve azt tanácsolták a többieknek, hogy alaposan készüljenek fel az interjúkra, és lehetőség szerint foglalkozzanak többet az önfejlesztéssel.
Forrás: colore.hu
