Nagy különbségek vannak a magyar béreknél, a munkavállalók több mint fele az átlagfizetés alatt keres. A nagy kiugrások a béreknél pedig akadályozzák a fogyasztás bővülését.
A GKI kiszámolta, hogy egyes kereseti tizedek keresete hogyan viszonyul a teljes keresettömeghez. A második legtöbbet kereső tizedhez képest is kétszer annyit keres az első tized. A Portfolio kikérte kereseti tizedek szerint a bruttó kereseti adatokat a KSH-tól, melyből kiderült, hogy a dolgozók 66,5%-ának alacsonyabb volt a fizetése, mint a bruttó átlagkereset. Mindez jól mutatja, hogy az átlagot nagyban torzítják a felfelé kilógó keresetek.
Ugyanakkor a kereseti különbségeken túl fontos megállapítások tehetők a kereset tömeg vonatkozásában is. A GKI kiszámolta, hogy egyes kereseti tizedek keresete hogyan viszonyul a teljes keresettömeghez. Ez alapján látható, hogy a legalsó decilis a teljes keresettömeg mindössze 3,5%-át teszi ki, míg a legfelső tized a 28,1%-át, mely nyolcszoros különbségnek felel meg. A teljes állásban dolgozók felső 10%-a nagyobb volumenű kereset felett diszponál, mint az alsó 50%.
Mi az átlagkereset?
Érdekesség még, hogy a második legtöbbet kereső tizedhez képest is kétszer annyit keres az első tized. A KSH tájékoztatóinak központjában évtizedek óta az átlagkereset áll, ami egy absztrakt fogalom, lényegében azt mutatja meg, hogyha a munkáltatók által számfejtett nemzetgazdasági keresettömeget egyenlően osztanánk fel a munkavállalók között, akkor mekkora összeg jutna egy-egy munkavállalóra.
Mi a mediánkereset?
A mediánkereset azt az összeget mutatja, amelynél a munkavállalók fele többet, másik fele kevesebbet keres. Magyarországon a medián kisebb, mint az átlag, ebből következik, hogy munkavállalók több mint a fele az átlag alatt keres. Bár az extrém különbségek más kérdéseket is felvetnek, a keresettömeg megoszlása a fogyasztás alakulását tekintve is kiemelten fontos. Közgazdasági alapelv, hogy minél kisebb keresettel rendelkezik valaki, keresetének annál nagyobb hányadát kénytelen fogyasztásra fordítani, míg a nagyobb keresetűeknél jellemzőbb a magasabb megtakarítási ráta.
Tehát a jelentős kereseti különbségek a kiskereskedelmi forgalmi adatokra és a fogyasztási mutatószámokra is kedvezőtlenül hatnak. 2024-ben a minimálbér emelkedése miatt a legalsó tizednél százalékosan magasabb emelkedés volt, mint a legfelsőnél (10 és 15 százalék), de nominálisan valójában még tovább nőtt a tizedek közti különbség. 2024-ben 2023-hoz képest a legkisebb keresetűek havi bruttó 29 500 forinttal, a legnagyobb keresetűek pedig 166 600 forinttal vihettek haza többet.
Mindezek hatására a felső 3 kereseti tized súlya a keresetekből a 2023-as 48%-ról 2024-re 54%-ra nőtt. Összességében a 2024-es nominális növekmény nagy része a magas keresetűeknél képződött, ahol jellemzően lényegesen magasabb a megtakarítási ráta. Így a kereseti egyenlőtlenségek – számos egyéb kedvezőtlen hatásuk mellett – nagyban fékezik a hazai fogyasztás bővülését is.
Forrás: hrportal.hu
